A bordeaux-i borokat sem kíméli majd a klímaváltozás

"Pesszimista forgatókönyv szerint a bordeaux-i éghajlat 2050-ben már nem fog kedvezni a Cabernet és a Merlot fajtáknak", amelyek a régió vörösbor kínálatának alappilléreit jelentik - hangoztatta Jean-Pascal Goutouly, a francia mezőgazdasági kutatóintézet (INRA) munkatársa, a térség vezető bortermelőinek eheti tanácskozásán.

A globális felmelegedés következtében a bordeaux-i szőlészeteknek magasabb minimum hőmérséklettel és száraz időszakokban gazdag nyarakkal kell majd számolniuk. Ezek hatására hamarabb érik majd be a szőlő, és nagyobb valószínűséggel vízhiánytól szenved majd az érés legkritikusabb időszakaiban. Mindezek következtében a szőlők veszítenek jellegzetes friss aromájukból, a borokból pedig eltűnik a savasságnak, cukortartalomnak és csersavaknak az a finom egyensúlya, amely biztosítja a nemes ital megfelelő érését - hangzott el a tanácskozáson.

A rossz hírek ellenére a helyi borgazdák bíznak abban, hogy sikerül megbirkózni a kihívásokkal. "Ha a klímaváltozás gyorsan elér minket, akkor nehéz lesz, de ha lassan közeledik, akkor alkalmazkodni fogunk az új körülményekhez" - mondta bizakodóan Philippe Bardet, a helyi bortermelő tanács szakmai bizottságának tagja.

"Túléltük a filoxéra-vészt, amely öt év alatt teljesen elpusztította szőlészeteinket. A klímaváltozást is át fogjuk vészelni" - hangoztatta. A filoxéra, vagy más néven szőlő-gyökértetű egy levéltetű-szerű kártevő, amely a 19. század végén szinte teljesen elpusztította az európai kontinens, elsősorban Franciaország nagy múltú szőlőkultúráját.

A bordeaux-i gazdák már harminc évvel ezelőtt felfigyeltek a térségben jelentkező szokatlan időjárási mintákra, jóval azelőtt, hogy a tudósok először megkongatták volna a globális felmelegedés vészharangját. "Már az 1980-as évek óta érezzük a klímaváltozás közeledtét, mivel a szüretelést egyre korábban kellett megkezdeni. Mára azonban úgy tűnik, hogy valamelyest stabilizálódott a helyzet" - osztotta meg tapasztalatait Bardet.

A borgazda a 2003-as nagy európai hőhullámot - amikor a hőmérséklet időnként a 40 Celsius-fokot is elérte - hozta fel példaként arra, hogy milyen időjárási viszonyok rendszeressé válásával kell majd számolnia a vidéknek az évszázad végére. "Nyolc évvel ezelőtt a Lafite borokat adó szőlészetek klasszikus, jellegzetes módon reagáltak, és kiváló minőségű palackok születtek" - idézte fel a történteket Charles Chevalier szakmai igazgató és egyben a régió egyik legnevesebb borkészítője. "Ám a kisebb termőhelyek sokkal érzékenyebben reagáltak, azoknak a szőlőfajtáknak magasabb ugyanis a cukortartalmuk" - tette hozzá.

A régió egy másik híres szegletében dolgozó borszakértő szerint azonban "bizonyos területek egyáltalán nem viselik jól" a szélsőséges időjárási viszonyokat. A térség borgazdái mindenesetre már most elkezdtek felkészülni a rájuk váró megpróbáltatásokra: előtérbe kerültek a klónok - az egy szőlőfajtán belüli enyhe eltéréseket mutató variációk -, amelyeket korábban éppen azért tettek félre, mert túlságosan is későn értek be, és olyan gyökérfajták keresésébe fogtak, amelyek a száraz időszakokban is biztosítják a tőkék megfelelő vízellátását.