Jobban utáljuk az atomot, mint a japánok

2011.06.20. 11:41
A magyarok 60 százaléka ellenzi az atomenergiát, és ennél is többen néznék rossz szemmel, ha új kapacitások épülnének, derült ki az Ipsos felméréséből. A megkérdezettek 29 százaléka egyáltalán nem, 30 százaléka inkább nem támogatja a nukleáris energiát. Még Japánban is kevesebb az atomellenes, mint nálunk.

Erőteljesen esett világszerte az atomenergia támogatottsága, az ellenzők 26 százalékának döntését a fukushimai erőmű katasztrófája indokolja. A nukleáris atomerőművek építésével kapcsolatos heves németországi  és olaszországi  vitákat követően készített Ipsos kutatásból kiderül, hogy radikálisan – 54 százalékról 38 százalékra - csökkent az atomenergia támogatottsága, jelenleg alacsonyabban áll, mint a széné (48 százalék).

Nem meglepő, hogy éppen a német kormány és az olasz lakosság  - akik népszavazással tiltakoztak – utasíttotta el az atomenergia jövőbeli felhasználását, a vizsgált 24 ország közül Németországban (21 százalék), Olaszországban (19 százalék) és Mexikóban (18 százalék) a legalacsonyabb  az atomenergia támogatottsága. Magyarországon a megkérdezettek 29 százaléka egyáltalán nem, 30 százaléka inkább nem támogatja a nukleáris energiát, 62 százalék pedig nem szeretne további nukleáris kapacitást.

Globálisan a válaszadók 38 százaléka mutat nyitottságot a villamosenergia-termelés nukleáris alapú modernizációjával kapcsolatban, a  többség mereven elzárkózik ettől. A világ egynegyede elfogadható és hosszútávú megoldásnak tartja azokban az országokban, amelyek rászorulnak. A földrengés és a cunami sújtotta Japánban, a válaszadók fele továbbra is alternatívaként tekint az atomenergiára, 71 százalékuk támogatja a fejlesztését.

A megkérdezettek 95 százaléka értesült a cunamit követő fukushimai nukleáris atomerőmű-katasztrófáról, s közülük tízből heten (69 százalék) egyetértenek azzal, hogy „ami a japán atomerőművel történt bizonyítja, hogy az ilyen létesítmények mennyire sebezhetőek az előre nem látható eseményekkel szemben, s hogy halálos következményekkel járhatnak a környezetükben élőkre. Éppen ezért le kell állítani az építésüket.” A másik 31 százalék úgy tartja, hogy ez egy előre nem látható és egyedi eset volt, ami miatt nem kell leállítani az atomipar fejlesztését, új erőművek építését.

Arra kérve a világ válaszadóit, hogy fejezzék ki támogatásukat vagy ellenzésüket a villamosenergia hat alternatív energiaforrását tekintve, az atomenergia kapta a legalacsonyabb értéket (38 százalék); messze elmaradva a nap- (97 százalék), a szél- (93 százalék), a vízenergia (91 százalék), a földgáz (80 százalék) és a szén, mint energiahordozó (48 százalék) mögött.

Az atomenergia elutasítóinak negyede a japán katasztrófa következményeként alakította ki álláspontját, míg 64 százalék korábban is ezen a véleményen volt. Az atomenergia globális támogatottsága 54 százalékról 16 százalékpontot esett. Nem meglepő módon az atomenergiát a fukushimai események következtében leginkább ellenzők Dél-Korea (66 százalék), Japán (52 százalék) és Kína (52 százalék) polgárai.

A világ válaszadóinak háromnegyede véli úgy, hogy a nukleáris energia „átmeneti energiaforrás”, a magyar válaszadók 80 százaléka vélekedik így.