Luca, Ottilia
1 °C
5 °C

Kár hogy nem ment csődbe Görögország?

2011.07.07. 12:16

Nem lett volna elképzelhetetlen forgatókönyv hogy a görög parlament múlt héten nemet mond az uniós mentőöv feltételéül támasztott 28 milliárd eurós megszorító csomagra, mondta az Indexnek Törő Csaba a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa.

Az EU-szakértő szerint politikailag egészen más üzenete van annak, ha a monetáris unió tagadja meg a segítséget a bajba jutott déli államtól, mint ha a görögök - a felajánlott segítség ellenére - a csődöt választják.

Az uniós elutasítás komoly politikai kudarc lett volna, mivel ezzel az EU beismeri, hogy elérte a szolidaritása határát és nem képes kollektíven kezelni a kialakult helyzetet, míg ha a görögök maguk mondanak nemet, az egyertelműen saját nemzeti döntésük es felelősségük lett volna. Egyre többen vélekednek úgy, hogy a mentőcsomag hosszú távon nem oldja meg a problémát, Görögország előbb-utóbb mindenképpen csődbe megy, jobb minél előbb.

Erre pedig volt is esély: sokáig kérdés volt, elég képviselőt tud-e a görög kormány a javaslat mellé állítani, az ellenzék többsége az európai közösség nyomása ellenére is elutasította a tervezetet.

Törő szerint ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy az unió egyelőre nincsen felkészülve egy pénzügyi válsághullámra, a Görögországéhoz hasonló problémák kezelésére jelenleg alakítják ki a mechanizmusokat. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter hétvégén azt mondta, Görögország fizetésképtelenné válásának félelmetes következményei lennének a bankokra, a gazdaságra és vélhetően a pénzügyi rendszer egészére nézve.

További kockázatot jelent, hogy a Görögországra szabott szigorú, és az ország szuverenitást erősen korlátozó megszorítások károkat okozhatnak az ország gyengélkedő gazdaságában, múlt héten Jacek Rostowski a soros EU-elnök Lengyelország pénzügyminiszter adott hangot ebbéli aggodalmának.

Hogy a görög helyzet tükrében hogyan értelmezhető Guido Westerwelle német külügyminiszter kijelentése, miszerint kívánatos lenne Törökország mielőbbi felvétele az Európai Unióba, Törő Csaba azt mondta, a nyilatkozat csupán politikai gesztusnak tekinthető.

Szerinte politikailag fontos üzenet, hogy a stratégiai súlyú Németország támogatásáról biztosítja Törökországot, ahol a korábban érezhető Európa felé kinyilvánitott csatlakozási elkötelezettség az utóbbi időben háttérbe szorult.

A horvát csatlakozás ugyanakkor jól mutatja, hogy a jelen helyzetben egy Törökországnál kisebb, gazdaságilag és kulturálisan kevésbé problémás országgal is milyen évekig tartó es lassan kialakuló nehézkompromisszumok árán sikerül csak megegyezni, a török csatlakozásnak jónéhány éven belül nincsen realitása, állítja a Magyar Külügyi Intézet szakértője.