Hedvig
7 °C
23 °C

Európa már nem sokat számít

2011.07.12. 17:10
Az európai és közel-keleti üzleti vezetők többsége (64 százaléka) egyetért abban, hogy Európa, mint a világ gazdasági és politikai szuperhatalma elérte csúcspontját, és jelentősége hanyatlani fog az elkövetkező években - derül ki a KPMG kutatásából, melyben több mint 1500 vezérigazgató és pénzügyi vezető vett részt Európa és a Közel-Kelet 22 országából. A válaszadók kétharmada Európa jelenlegi gazdasági és politikai problémái ellenére úgy gondolja, hogy az euró 5 év múlva is a jelenlegi formájában fog létezni.

Európa üzleti és politikai vezetői jelenleg arra koncentrálnak, hogy felmérjék, milyen kihívásokkal kell szembenéznie Európának, mint gazdasági és politikai uniónak - ismerteti a KPMG közleménye. Mostanra már mindenki tudja, hogy a hitelválság az eurózóna periférikus gazdaságaiban nagyon súlyos, és az euró megtartása a szigorú gazdasági intézkedések mellett nagy reálbér- és árkiigazításokat kíván a versenyképesség visszaállítása és az államháztartás stabilizálása érdekében. A legtöbb felsővezető már észrevette annak realitását is, hogy a hatalom a fejlődő piacok felé tolódik el.

"Ez nem feltétlenül jelent teljes kilátástalanságot Európa számára" - idézi a közlemény Jeremy Kayt, a KPMG működési stratégiákért felelős csoportjának partnerét. "A globális növekedés nem egy zéróösszegű játszma, és nincs ok arra, miért jönne ki Európa abszolút vesztesen ebből csak azért, mert más országoknak jobb növekedési kilátásaik vannak. A fejlődő országok gyors növekedése Európa növekedését is segítheti"- tette hozzá.

A KPMG által készített kutatás átfogóan bemutatja azokat a kulcsfontosságú teendőket és témákat, amelyek jelenleg foglalkoztatják az üzletembereket. Nem meglepő módon a válaszadók többsége a növekvő olaj- és alapanyagárak miatt aggódik, 60 százalékuk szerint az értékcsökkenés tovább fogja lassítani a gazdasági kilábalást.

Az üzleti vezetők azt találták a legfontosabbnak, hogy üzleti működésüket megváltoztassák a költséghatékonyság érdekében (51 százalék), ezt a készpénz- és működőtőke menedzsment fejlesztése (42 százalék) követte. A harmadik helyen a növekedési lehetőségek sikeres tranzakciókon keresztül történő kiaknázása (36 százalék) áll, ami tisztán jelzi, hogy a fúziók és felvásárlások újra előtérbe kerültek több szektorban is.

"A válaszok nagyon jól tükrözik, hol vagyunk jelenleg a gazdasági körforgásban. A kutatásból kiderült, hogy nagyon sokan még mindig arra összpontosítanak, hogy az üzlet alapjai rendben legyenek. A tranzakciós aktivitások fókuszba kerüléséből arra lehet következtetni, hogy még mindig nehéz önerőből növekedni, ezért sokan a felvásárlásokban keresik a terjeszkedés lehetőségét" - mondta a közlemény szerint Jeremy Kay.

Magyarországon viszonylag kevés felsővezető töltötte ki a kérdőívet, így Mark Bownas, a KPMG helyettes ügyvezető partnere, a tanácsadói szolgáltatások vezetője szerint nehéz konklúziókat levonni a hazai helyzetről.

"Magyarországot egy évvel korábban érte el a válság, mint régiós társait, a vállalatok már több mint három éve működnek ebben a kihívásokkal teli környezetben. A legtöbb költségcsökkentő intézkedést már adoptálták, és megvannak az eszközeik a készpénz-menedzsment fejlesztésére is. A vállalatok elkezdtek az ügyfél-akvizícióra és a megtartási stratégiákra összpontosítani annak érdekében, hogy fenntartsák, vagy éppen növeljék piaci részesedésüket. Azon vállalatoknak, amelyek viszonylag stabil pozícióban vannak, lehetőségük adódhat stratégiai felvásárlásokra, főképp az olyan szektorokban, amelyek még konszolidációra szorulnak" - véli Mark Bownas a közlemény szerint.

A válaszokból kirajzolódtak az egyes szektorokra váró speciális kihívások is. A gyáriparosok túlnyomó többsége például úgy gondolja, hogy a jövőben növekedési programjukat olyan faktorok fogják meghatározni, mint például a folytatódó globalizáció és a fejlődő országokban való jelenlét szükségessége (90 százalék). A válaszadók egyetértettek abban, hogy a gyáripar ellátási láncának sokkal rugalmasabbnak kell lennie, és képessé kell válnia arra, hogy az ellátást az igények szerint leállítsa, majd azonnal újraindítsa.

A média és telekommunikációs szektor vezetőinek többsége szerint sürgető szükség van az üzleti modellek újraírására annak érdekében, hogy az analóg múltból kilépve sikeresen lépjenek át a digitális világba. 
A kutatásból az is kiderült, milyen változtatásokra van szüksége az állami szektornak. A válaszadók 92 százaléka azt jósolja például, hogy a magánszektor nagyobb szerepet vállal majd az állami egészségügyben, mind az egészségügyi szolgáltatások nyújtása, mind a kiszervezett adminisztrációs feladatok elvégzése terén.