Rendkívüli EU-csúcs lesz a válság miatt
Soron kívüli európai uniós állam- és kormányfői, de legalábbis euróövezeti csúcstalálkozóra kerülhet sor a közeljövőben a görögországi adósságválság miatt - szivárgott ki az EU-tagországok pénzügyminisztereinek keddi találkozóján.
Újabb cikkünk ebben a témában:
90 éve nem szárnyalt így az arany - 2011.07.18.
90 százalék a görög csőd esélye - 2011.07.18.
Az euróövezeti országok pénzügyminiszterei kedd hajnalban az adósságválság enyhítésére, az átterjedés megakadályozásának biztosítására szolgáló intézkedéseket kilátásba helyező nyilatkozatot adtak ki, de ez nem nyugtatta meg a pénzügyi piacokat, amelyek immár nyíltan aggódnak amiatt, hogy a krízis hullámai az EU egyik legnagyobb tagállamát, Olaszországot is elérhetik.
A tervezett intézkedések között szerepel az euróövezeti ideiglenes stabilitási mechanizmus "rugalmasságának és méretének" növelése, a bajba került országoknak szánt hitelek futamidejének meghosszabbítása, valamint a kamatlábak csökkentése is szükség esetén. Az eurózóna pénzügyminiszteri csoportját vezető luxemburgi kormányfő, Jean-Claude Juncker múlt éjjel kijelentette: "Úgy gondoljuk, hogy ezek az eszközök képesek megállítani az euróövezeten belüli terjedést."
A teljes EU miniszteri tanácsa kedden arról adott ki közleményt, hogy jövőre megkezdődhet az adóssághelyzet javulása az unióban. Egyúttal arra szólította az érintett tagállamokat, hogy tegyenek további intézkedéseket az adósság leszorításának érdekében.
Egymásnak némiképp ellentmondó nyilatkozatok láttak napvilágot arra vonatkozóan is, hogy engedne-e az EU egy részleges államcsődöt Görögország esetében. Egyes miniszterek szerint ez nem zárható ki, más nyilatkozók viszont azt hangoztatták, hogy ez nem fordulhat elő egyetlen euróövezeti országnál sem.
Foglalkoztak a pénzügyminiszterek az uniós bankok helyzetének nemrég lezajlott értékelésével (stressz-teszt) is, amelynek eredményeit a közeljövőben hozzák nyilvánosságra. A nyilatkozó illetékesek szerint megállapodtak abban, hogy a kockázatosnak ítélt bankok esetében akár állami segítség árán is gondoskodni kell a kockázatok csökkentéséről, a megfelelő mértékű feltőkésítésről.
Az elmúlt napokban megjelent hírek szerint a vezető európai uniós európai uniós politikusok és gazdasági szakemberek között nincs egyetértés arról, hogyan kezelje az unió a görög válságot, milyen tartalmú és szerkezetű legyen a következő mentőcsomag. A hétvégén már olyan vélemények is elhangoztak, hogy akár a részleges görög államcsőd is elképzelhető.
Közben az erősödő pánikhangulatban egyre többen tartanak attól, hogy az olaszok sem kerülik el a válságot, holott azzal a 750 milliárd eurós segélyalap összeállításakor nem számoltak Brüsszelben, hogy rajtuk is segíteni kell. Azonban Silvio Berlusconi kormányfő a hétvégén olyan nyilatkozatokat tett, amiből a csaknem ötvenmilliárd eurós megszorítás felpuhításának szándéka sejthető. Londoni elemzők a görög euróbukást kész tényként kezelik, és már azzal foglalkoznak, hogy Olasz-, illetve Spanyolország tagja maradhat-e az eurózónának.
