Salamon
7 °C
14 °C

Katyvasz ez a csomag

2011.07.22. 18:05
Közös munkanélküli alap. Közös kötvények. Közös költségvetési tervezés. Ötletekből nincs hiány, Európa szerte ismert javaslatok vannak az eurózóna integrációjának elmélyítésére, de a csütörtökön efogadott 16 pont gyakorlati lépésekben szinte alig mozdul előre az ügyben. A szellemiség viszont már ott van.

A görög mentőcsomag egy katyvasz – mondja Sarkadi Szabó Kornél független pénzpiaci elemző. Úgy gondolták minden bizonnyal, hogy a piaci szereplők csak megtalálják majd mazsolázgatás közben a nekik tetsző részt. Van benne egy kis államcsőd, a hitelezők oldalán veszteségek elkönyvelése, az európai stabilitási alapon keresztül pedig ígéret a pénznyomtatás beindítására, amire akkor kerülhet sor, ha az intézmény elkezdi felvásárolni a bajban lévő periférikus országok államkötvényeit. Ezeken kívül csak homályos utalások hangzottak el az eurózóna tagországok strukturális összefogásával kapcsolatban.

Sarkadi szerint ez lényegében ugyanaz, mint amit eddig láttunk, a problémák gyökeréig hatoló újdonság nincs a megállapodásban. Csupán arról van szó, hogy miként lehet pénzügyileg megtámogatni egy csődben lévő, piac nélkül működő országot és hogyan lehet pénzzel meggátolni a válság azonnali szétterjedését. Sarkadi szerint ebből újabb összeomlás vagy maximum hosszú dagonyázás lesz, ha pedig tényleg beindul a pénznyomda, a baj azzal is csak elodázható, de megágyazunk vele az inflációnak.

Sarkadi szerint a Marsahall-tervre való utalás annyit jelent, hogy Görögország uniós, vissza nem térítendő támogatásokból finanszírozott "beruházásokkal" élénkítheti a gazdaságát, illetve, hogy az ország államadósságának egy részét elengedik, ami lényegében szintén egy burkolt segélyezést jelent, ahogy a kedvezményes kamatok és a hiteltörlesztési futamidők meghosszabbítása is.

Korai még az uniós integráció erősítéséről beszélni, egyelőre csak azt látjuk, hogy az eurózóna a finanszírozásban fenntartja a szolidaritást és újabb hiteleket ad, mondja Barcza György. A K&H Bank elemzési igazgatója szerint a kulcskérdés, hogy a megállapodás pontosan hogyan érinti majd a magánszektort, de egyelőre még nem lehet pontosan látni, hogy mekkora privát veszteségekkel kell számolni. Barcza szerint elképzelhető, hogy azért nem látunk még most sem tisztán, mert ebben a kérdésben nem jutottak közös nevezőre a németek és a franciák.

Kicsit azért Marshall

Nagyon sok, korábban különböző formában megjelent ötletet, javaslatot, célt nem valósított meg ugyan az eurócsúcson elfogadott 16 pontos csomag, de mégis látszik, hogy az eurózóna gazdasági együttműködésének, a gazdaságpolitikák szorosabb összehangolásának irányába léptek előre a politikusok, mondta az Indexnek Samu János. A Concorde szakértője szerint az, ahogy Görögországnak most fejlesztési forrásokat adnak, okkal veti fel a II. világháború utáni Marshall-tervhez való hasonlítást: az akkori Európai Újjáépítési Programban is a segélynyújtóval közösen döntöttek a pénz elköltéséről, amit célzottan a gazdaság rendbetételére kaptak. A görögök esetében most a megállapodás alapján arról van szó, hogy Brüsszel talán a korábbinál is nagyobb beleszólással bír abban, hogy a görög gazdaság versenyképességének helyreállítása érdekében mire kell költeni az uniós pénzeket, ideértve mind a kohéziós alapokból érkező, mind az azon felüli összegeket.

Mi az az EFSF?

Az európai pénzügyi stabilizációs eszköz tulajdonképpen egy ideiglenes uniós pénzügyi mentőcsomag, amelyet az euróövezethez tartozó tagállamok hoztak létre 2010 júniusában. A stabilitási eszköz célja a monetáris uniós stabilitásának megőrzése átmeneti pénzügyi hitel nyújtásával a bajba jutott országok számára. Az eszköz keretében az euróövezet tagállamai az EFSF-kibocsátásokra 440 milliárd euróig arányosan kezességet vállalnak.

Ez pedig azon túl, hogy precedens jellegű megoldást jelent az európai válságkezelésben, kicsit a fiskális integráció, a közös felelősségvállalás irányába mutat. A csomagból az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz mozgásterének bővítése - többek között a szervezet felhatalmazása államkötvények másodpiaci vásárlására – a legkonkrétabb, az eurózónát „valódibb” monetáris unióvá tevő lépés, de az egész nyilatkozat kimondatlanul is kicsit közelebb visz számos, az együttműködést továbbmélyítő lépés megvalósításához.

Receptek lennének

Samu János szerint ilyen lépés lehetne a közös költségvetés kibővítése, például egy közös munkanélküli alap létrehozása révén: ebbe a tagállamok folyamatosan fizetnének be, és részesülnének is belőle. A már korábban felmerült ötlet szerint egy ilyen alap stabilizátor szerepet játszana, tehermentesítve az éppen gazdasági leszállóágban levő országokat a konjunktúrában levők segítségével, hiszen recesszió esetén többet kapna onnan, mint amennyit oda befizet. Ez megakadályozhat egy komolyabb gazdasági visszaesést, leszakadást a zónán belül. Az USA-ban éppen az ilyen típusú, szövetségi költségvetésből folyósított transzfereknek köszönhető, hogy az egyes tagállamokban sikerült a válság alatt fenntartani bizonyos szolgáltatásokat, függetlenül attól, hogy az adott tagállam önállóan nem lett volna képes például az összes tanár bérét kifizetni.

Ezek a nem hitelként, hanem feltétel nélküli fiskális transzferekként működő segítségnyújtások közelebb visznek a költségvetési kockázatközösség kialakításához, aminek persze nagyon fontos feltétele a költségvetési tervezések komoly összehangolása és ellenőrzése.

Több helyen előkerült már a közös, európai kötvény kibocsátásának ötlete is, emlékeztet a Concorde szakértője. Ez egyszerűsítve azt jelentené, hogy a tagállamok eladósodottságát megtestesítő, jelenleg kizárólag a tagállamok biztosította kötvények helyett illetve mellett olyan közös kötvényeket adnának ki, amelyek mögött az egész eurózóna áll. Ez lényegesen nagyobb piaci bizalmat, ezáltal kisebb hozamokat, olcsóbb hiteleket jelentene. A csomag tehát sok területen visz közelebb egy stabilabb unióhoz, ám bőven marad még kidolgozni való intézkedés az Unió vezetóinek.