A tőzsdék mélyrepülése nem ért véget

A tengerentúli "fekete csütörtök" után - az S&P−500 százalékban nagyobb esést szenvedett el, mint a  Lehman-csőd másnapján - pénteken is heves eséssel zártak az európai tőzsdék. Az amerikai piacot csak az EU és Olaszország esetleges megállapodásának, illetve az Európai Központi Bank azon ígéretének híre húzta fel nullába, hogy hétfőn esetleg elkezdenek olasz állampapírokat vásárolni. A vezető amerikai indexek viszont még így is 2008 óta a legrosszabb hetet tudják maguk mögött, és az USA S&P általi leminősítése is a zárás után érkezett, írja a Napi Gazdaság.

Ugyan a továbbiakra a 2008. őszi zuhanással párhuzamot vonni egyelőre talán túlzás lenne, de a korrekciónak még koránt sincs vége − mondta a Napi Gazdaság kérdésére Gerőcs Tamás, az Equilor elemzője. Az eurózóna és az Egyesült Államok adósságválsága továbbra is napirenden van, amit mi sem bizonyít jobban, hogy az igazán nagy esés éppen az amerikai adósságplafon elfogadása után indult be. Ettől pedig a legtöbben korábban még megkönnyebülés-rallyt vártak.

Az USA leminősítése ha óriási összeomlást nem is hoz a részvénypiacon, középtávon a szakember szerint a tőkeköltségek növekedésével folyamatos pénzelszívással járhat. Ennek leginkább az eddig igencsak kedvelt techszektor szereplői, illetve a kamatkörnyezet változásainak erősen kitett ingatlanpiachoz kapcsolódó cégek láthatják kárát.

A pénteki vártnál kedvezőbb munkaerő-piaci adatra érkező tiszavirágéletű felfutás jól mutatja, hogy egy-egy jobb gazdasági adat is csak ideig-óráig nyugtatja meg a piacokat. Gerőcs úgy véli, a befektetők kollektív tudatalattija a QE3-at akarja kikényszeríteni a Fedtől, az amerikai jegybank ez irányú visszafogott retorikája pedig csak fokozza a várakozásokat. (Az Európai Központi Bank, a svájci jegybank, illetve a Bank of Japan már bejelentették, hogy készek kötvényeket vásárolni a piacon.)

A válság kirobbanása óta valójában csak folyamatos tűzoltás és tüneti kezelés folyt Gerőcs szerint, ám a rendszer nem fenntartható, egyre inkább látszanak a világgazdaság strukturális problémái.

A likviditásbővítés ugyanis a reálgazdaság szintjén (így például a munkahelyteremtésben) nem hozott áttörést, igazi megoldást csak átfogó intézményi és pénzügyi reformok jelenthetnének − véli Gerőcs. Jelen helyzetben viszont a jegybankokon a világ szeme, hogy a kritikus helyzetre milyen nyilatkozatokkal reagálnak és milyen intézkedéseket hirdetnek meg. A szakember szerint átmeneti megoldást jelenthetne a szorosabb és összehangolt likviditási együttműködés és koordináció. Ezért kedden mindenképpen érdemes lesz figyelni a Fed kamatdöntő ülését követő nyilatkozatra, hogy abban tesznek-e bármiféle utalást a várható lépésekre. Mindent összevetve viszont Gerőcs lefelé várja az irányt a piacokon, és nem tartja kizárhatónak, hogy egy lendületesebb lejtmenet előszelét éltük át az elmúlt napokban.

Az árupiacon is további esésre számít Heitner Tamás, a Solar Capital kereskedési igazgatója. A nyersanyagárak jelenleg együtt mozognak a részvénypiacokkal és ha éppen készpénzbe menekül mindenki, akkor a fundamentumok sem számítanak. Ezt tetézi, hogy az elmúlt időben jellemzőbb volt az oldalazás több termék esetében is, így növekedett a tőkeáttétel mértéke is a rendszerben. A nagy volatilitás közepette viszont a tőzsdék emelhetnek a letétigényeken, ami viszont könnyen vezethet likvidálási hullámhoz.

A menedéknek számító arany esetében is bőven benne van a pakliban az esés. A határidős piacon ugyanis sok spekulatív pozíció épült ki, amelyeket a részvényeket érintő nagyobb eladási hullám során ugyanúgy zárhatnak a befektetők.

A svájci jegybank közbelépése után is ment új mélypontra az euró/svájci frank keresztárfolyam, illetve az amerikai munkaerő-piaci adatra is elég visszafogott volt a reakció − szögezte le Kolba Miklós, az ING devizaüzletágának vezetője. A szakember szerint a következő egy-két hétben a piac még tolhatja tovább az euró/svájci frankot a paritás irányába, hiszen a befektetők továbbra is a biztonságba akarnak menekülni, és sok még a lemaradó is.

A fő kérdés az, hogy a svájci jegybanknak lesz-e ereje és megfelelő eszköze feltartóztatni a piac erejét. Kolba mostanra már azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy összehangolt intervenciót hajtsanak végre a vezető jegybankok, hiszen senkinek nem szolgálja az érdekeit, hogy minden eszközosztályból a svájci frankba (és aranyba) áramoljon a tőke. A forint ellenben továbbra is aránylag jól tartja magát az euróval szemben, gondok inkább az állampapírpiacon lehetnek, a szűk likviditás miatt ugyanis könnyen pattanhatnak a hozamok.

Összességében Kolba szerint a piac a negatív irányba van kihegyezve, az euró/dollár keresztárfolyam pedig mostanában kissé a háttérbe szorult, valamelyiket mindig ütik, attól függően, hogy hol tűnnek nagyobbnak a gondok. A következő hetekben kiemelt fontosságú lehet, hogy a döntéshozók és intézmények képesek-e kidolgozni konkrét, hosszabb távú stratégiát a strukturális gondok orvoslására. A megnyugvás szempontjából éppen ezért az esetleges megoldások időintervalluma lehet az irányadó.