Egyelőre nem lesz eurókötvény

A pénzügyi válság fellángolása miatt rendezett rendkívüli francia-német csúcstalálkozó után tartott tájékoztatón Sarkozy elmondta: az együttműködés jegyében új intézményt, egyfajta gazdasági kormányt kell felállítani, és valamennyi euróövezeti tagország alkotmányjogi rendszerében be kell vezetni a kiegyensúlyozott államháztartás követelményét – mondta Sarkozy.

Hozzátette: Franciaország és Németország javaslatot tesz az Európai Uniónak a pénzügyi tranzakciókat terhelő közös adónem bevezetésére.

Sarkozy hangsúlyozta: megfelelő nagyságú az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF), a 440 milliárd eurós euróövezeti mentőalapot nem kell bővíteni.

A közös gazdasági kormányzást erősítő új intézményről Sarkozy elmondta, hogy annak "valódi kormányként kell működnie". A testület az euróövezeti tagországok vezetőiből állna össze. Évente kétszer, szükség esetén többször tanácskozna. Vezetőjének megbízatása 2,5 évre szólna, a tisztség betöltésére Herman Van Rompuy-t, az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács állandó elnökét javasolja Sarkozy és Merkel.

A francia elnök hangsúlyozta: a lehető legteljesebb az egyetértés Párizs és Berlin között abban, hogy különleges felelősséget viselnek Európa sorsáért, és hogy az eurót meg kell védeni. Angela Merkel hozzátette: a két ország elkötelezett az euró mint közös fizetőeszköz erősítése és fejlesztése mellett, ennek céljából pedig az euróövezet egészében fokozni kell az együttműködést a pénzügypolitika és a gazdaságpolitika területén.

A gazdasági kormányzás új intézménye, a pénzügyi tranzakciókat terhelő adó és az államháztartási egyensúlyra törekvés kötelezettségének rögzítése az alkotmányjogban mind-mind olyan eszköz, amellyel "apránként, lépésről-lépésre kezelni lehet a válságot, és helyreállítható a bizalom" – fejtette ki a német kancellár, hangsúlyozva, hogy az eurókötvény nem segítené elő a folyamatot.

Nicolas Sarkozy hozzátette: Franciaország pontosan ezt a nézetet képviseli. Az eurókötvény "az európai integráció betetőzése lehet, de nem a kezdete" – hangsúlyozta a francia államfő.

Az eurókötvény – vagyis az euróövezeti tagországok által közösen kibocsátott állampapír – a gyenge hitelképességű államoknak kedvezne, mert olcsóbban juthatnának forráshoz, mint saját kötvények kibocsátásával. Sarkozy azonban az eszköz másik fő jellemzőjét emelte ki, mint mondta, a közös kötvény nehezítené a jobb kondícióban lévő államok finanszírozási helyzetét.

A rendkívüli csúcson elhatározott kezdeményezések révén nemcsak az euróövezeti és uniós szintű együttműködés új formái jelenhetnek meg, hanem a francia-német kapcsolatok is tovább mélyülhetnek. A tervek szerint 2013-tól egységesítik a társasági adózás szabályait, így azonos eljárás szerint határozhatják meg az adóalapot és az adó mértékét a francia és a német cégek számára.