Belga nagybank lett az adósságválság első áldozata

Feldarabolás várhat a Dexiára, miután görög kitettsége és likviditási gondjai miatt a belga GDP 180 százalékát kitevő eszközállománnyal rendelkező bank ismét állami segítségért folyamodott - írja a Napi Gazdaság.

A Dexia történetének legnagyobb, 38 százalékos árfolyamzuhanását szenvedte el a tegnapi tőzsdei kereskedés kezdetekor, miután a társaság igazgatósága hajnalba nyúló válságértekezletén gyakorlatilag a bank feldarabolásáról döntött. A zuhanás nem volt előzmény nélküli, a Moody's még hétfőn jelezte, hogy a leminősítés lehetőségével felülvizsgálja a pénzintézet hitelbesorolását rövid távú likviditási helyzetének romlása miatt. A korábbi stresszteszteken könnyen átmenő Dexia részvényei az elmúlt hónapokban a júniusi állapot szerint 4,8 milliárd eurós görög kitettsége miatt kerültek lejtőre.

Az igazgatósági tárgyalásokhoz közel álló források szerint a pénzintézet egészséges üzletágainak, például a Dexia Asset Management vagy a török Deniz Bank értékesítéséből finanszírozná a kétes minőségű állam- és vállalatikötvény-állományát - írta a Financial Times. Az elképzelések szerint a legnagyobb belga pénzintézet strukturális gondjai orvoslása érdekében egy "rossz bankot" hozna létre. Ebbe aztán átcsoportosítanák a mintegy 100 milliárd euró értékű kötvényportfóliót, belga és francia állami garanciavállalás mellett. A fennmaradó egységeket, így például a francia helyhatóságokat finanszírozókat leválasztanák és a francia állami tulajdonú Banque Postale-ba és a Caisse des Dépots et Consignations-ba olvasztanák.

A kedélyek lecsillapítása érdekében Francois Baroin francia, illetve Didier Reynders belga pénzügyminiszter kedden közös közleményében jelezte, minden szükséges lépést megtesznek a betétesek és hitelezők biztonsága érdekében, a helyzetről tegnap este folytattak további egyeztetéseket. A Reuters francia kormányzati forrásból úgy értesült, újabb állami tőkeinjekció egyelőre nincs napirenden - igaz, erre egyszer már sor került: a Lehman bedőlése után a Dexián 6,4 milliárd eurós belga-francia-luxemburgi mentőövvel segítettek.