Pandora, Gabriella
7 °C
14 °C

Kezdődik a nagy kereskedelmi háború?

2011.10.12. 10:09
Az amerikai szenátus kedden elfogadta azt a törvényjavaslatot, ami megteremti a lehetőségét annak, hogy szankciókkal sújtsa az exportjukat mesterségesen alulértékelt valutával támogató országokat. Az intézkedés fő célpontja Kína, ami az olcsó jüan miatt jelentős versenyelőnyhöz jut az amerikai piacon – az új törvény támogatói szerint a szankciók újra helyzetbe hoznák az amerikai vállalatokat, így növelve többek között a foglalkoztatást is. Kína felháborodott, és kereskedelmi háborút vizionál.

A törvény lehetővé teszi, hogy az Egyesült Államok büntetővámot vessen ki azoknak az országoknak a termékeire, amelyek mesterségesen alulértékelt valutával támogatják meg az exportjukat. Ez a legnagyobb mértékben Kínát érintené, még ha az ország nincs is megnevezve a javaslat szövegében.

„Ha a javaslat törvényerőre emelkedik, annak az egyetlen eredménye az lesz, hogy kereskedelmi háború tör ki Kína és az Egyesült Államok között, ebből pedig mindkét fél vesztesként kerülne ki” – mondta Cuj Tien-kaj kínai külügyminiszter-helyettes még a jogszabálytervezet keddi elfogadása előtt.

Már régóta érik

Az amerikai politikában régóta hallani olyan hangokat, amik szerint kifejezetten káros a gazdaságnak, hogy Kína az olcsó jüan miatt versenyelőnyhöz jut az amerikai piacon, így kiszorítva helyi konkurenseket. Elemzők szerint a jüan 25-30 százalékkal lehet alulértékelve, ami azt jelenti, hogy ennyivel olcsóbban tudják a kínai termelők eladni a termékeiket az amerikai piacon, ugyanakkor az amerikai áruk ennyivel drágábbak Kínában.

Eddig az amerikai intézkedések nem jutottak túl a diplomáciai nyomásgyakorláson, de úgy tűnik, a válság hatására kiverhette a biztosítékot a képviselőknél, hogy a Kínával szembeni külkereskedelmi deficit 300 milliárd dollár felé közelít a tavalyi 273 milliárd után, vagyis értékben ennyivel több termék áramlik Kínából Amerikába, mint fordítva.

A tervet támogató Szövetség az Amerikai Gyártásért nevű szervezet számításai szerint a jüan 28,5 százalékos felértékelése 2,25 millió munkahelyet teremtene Amerikában és 190,5 milliárd dollárral csökkentené a külkereskedelmi deficitet – írta még a javaslat elfogadása előtt a Forbes.

Visszaütne?

Kína szerint ugyanakkor a lépés éppen Amerikára ütne vissza a kereskedelem és a globális gazdasági növekedés lassításán keresztül, ami munkahelyek megszűnéséhez vezetne. A múlt héten nyilatkozatban tiltakozott a készülő törvény ellen a kínai jegybank, a kereskedelmi és a külügyminisztérium.

Kína szerint azért is lehetetlen eleget tenni a követeléseknek, mert a jüan mostaninál gyorsabb felértékelése katasztrofális hatásokkal járna a gazdaságra - mióta 2010 júniusában feloldották a dollárhoz rögzítést, 6,95 százalékkal értékelődött fel a kínai valuta, ennél nagyobb ütemet pedig nem viselnének el a még mindig erősen exportorientált ország vállalatai.

A jogszabállyal kapcsolatban kételyeinek adott hangot Barack Obama amerikai elnök is, aki szerint figyelembe kell venni, hogy ne sértsenek meg semmilyen nemzetközi megállapodást.

Múlt heti beszédében ugyanakkor az elnök minden korábbinál élesebben kikelt Kína gazdaságpolitikája ellen: „Kína rendkívül agresszíven játssza ki a kereskedelmi rendszert a saját előnyére, és mások – elsősorban az Egyesült Államok – hátrányára. Ennek egyik példája a valutaárfolyam manipulációja” – mondta pénteken a Reuters tudósítása szerint.

Megakadhat

Csökkenti az aggodalmakat, hogy a jogszabályról még a Képviselőháznak is szavaznia kell, ahol erősebb ellenállásra számíthatnak a szenátusban 63:35-ös szavazati aránnyal elfogadott terv támogatói. Még az is megeshet, hogy a ház szavazásra sem bocsátja a javaslatot, annak elnöke ugyanis élesen kritizálta azt: "Az, hogy a szenátus elfogad egy olyan törvényt, ami arra kényszeríti a kínaiakat, hogy olyasmit csináljanak, amit nagyon nehéz megcsinálni, az rossz és veszélyes" - mondta John Boehner múlt csütörtökön.

Mindenesetre az, hogy a törvény ilyen élénk reakcíiókat váltott ki mindkét fél politikusaiból, jelzi a téma érzékenységét. Ugyanakkor kérdés, hogy ebben a formában a javaslat mennyire szolgálta az amerikai érdekeket.

Az elnök dilemmái

Ha mégis átmenne a Képviselőházon, Barack Obama kerülne súlyos dilemmába: ha aláírja a törvényt, azzal magára haragítja Kínát, pedig az országgal való kooperációra nagy szüksége van az Egyesült Államoknak nem csak gazdasági kérdésekben, de az Észak-Koreával és Iránnal kapcsolatos konfliktusokban is.

Ugyanakkor a javaslat megvétózása nem venné ki jól magát olyan ipari tzerületeken, mint Ohio vagy Michigan, és így alááshatja Obama esélyeit az újraválasztásra.