Nagy kockázatokat lát az ECB

Az euróövezeti gazdasági kilátásokat különösen nagy bizonytalanság övezi és a kockázatok továbbra is negatív irányban hatnak, közölte csütörtökön nyilvánosságra hozott havi jelentésében az Európai Központi Bank (ECB).

Az ECB szerint a pénzpiaci zavarok, illetve az ilyen feszültségeknek a reálgazdaságot érintő tovagyűrűző hatásai jelentik a legnagyobb gondot a világgazdaságban.

A frankfurti székhelyű szervezet kiemelte ugyanakkor, hogy az inflációs kilátások továbbra is kiegyensúlyozottak. Az ECB számításai szerint az euróövezeti infláció az elkövetkező hónapokban a 2 százalékos küszöb felett alakul, ám fokozatosan csökken. Az ECB arról tájékoztatott, hogy az inflációs várakozásokra a legnagyobb negatív kockázatot a vártnál alacsonyabb növekedési ütem jelenti, míg a fogyasztói árak drágulási ütemén a közvetett adók, illetve a hatósági árszabályozás emelhet.

A szervezet szerint a magánbefektetők bevonása az euróövezeti adósságválság kezelésébe ronthat az euró jó hírnevén, ami devizapiaci árfolyam-ingadozáshoz vezethet. A magánbefektetői részvétel (PSI), illetve annak esetleges mértéke rendkívül vitatott az euróövezeten belül: több ország, így Németország is ragaszkodik ahhoz, hogy a magánbefektetők is vállaljanak részt a görög államadósság rendezésében.

Az ECB ugyanakkor rendre arra hívja fel a figyelmet, hogy egy ilyen, akár önkéntes alapon történő leírás is hiteleseménynek minősülne, ami azt jelentené, hogy a frankfurti szervezet már nem fogadna el görög állampapírokat fedezetként, így a görög bankrendszer legfontosabb éltető likviditásforrásától esne el.

Az ECB októberi jelentésében kiemelte, hogy a PSI akár egy ország esetén történő alkalmazása is komoly veszélyt jelentene az euróövezet egészének pénzügyi stabilitására nézve. Közvetlen negatív hatása az lenne, hogy jelentős terhet róna az adott ország bankrendszerének fizetőképességére, ami tovagyűrűző hatásaival más országok pénzintézeteit is fenyegetné - írta jelentésében a szervezet. A pénzintézeteken azonban csak az adófizetők pénzén lehetne segíteni, ami tovább rontana az euróövezeti államok adósi helyzetén - fogalmazott az ECB anélkül, hogy bármely euróövezeti tagállamot konkrétan megnevezett volna.

Az ECB szerint a PSI hosszabb távon is negatív következményekkel járna: a nemzetközi befektetők már nem bíznának egy olyan államban, illetve annak fizetőeszközében, amely nem teljesíti teljes mértékben kötelezettségeit.