A világ vezetői tapsoltak Papandréunak

2011.11.03. 21:57 Módosítva: 2011.11.03. 22:52

Kedden még őrjöngtek az európai politikusok, miután Papandréu görög miniszterelnök bejelentette, hogy a múlt heti csúcson született megállapodásokat népszavazásra viszi, most csütörtök este élőben követték és kitörő tapssal fogadták a Cannes-i G20-csúcs résztvevői a görög kormányfő athéni beszédét.

Papandréu azt jelentette be, hogy mégsem lesz népszavazás. Bár hétfőn még saját ötlete volt a referendum, amit elsősorban belpolitikai okok, a lemondását hosszabb ideje követelő ellenzékkel való trükkös leszámolás terve mozgathatott, a Cannes-ban tapssal kisért beszédében azt mondta: mind a népszavazás, mind az előrehozott választás katasztrófa-veszélyt jelentene országának. Így még sincs rá szükség, mert most már van összefogás Görögországban, elkötelezettek az euró megtartása érdekében.

A görög politikai osztály öntudatra ébredt, ha pedig ez valóban bebizonyosodik, azt mindenki üdvözölni fogja - mondta a találkozó után Nicolas Sarkozy francia elnök. Angela Merkel német kancellár pedig arról beszélt, hogy elsősorban tetteket és nem bejelentéseket vár Görögországtól.

A feltételek változatlanok

A világ 19 legfejlettebb gazdaságú, illetve vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő csoport, a G20-ak délután kezdődött csúcstalálkozóján elsősorban a görög válság fejleményeit vitatták meg a résztvevő politikusok.

Angela Merkel elmondta, továbbra is érvényesnek tekinti azt az előző esti francia-német bejelentést, miszerint a görögöknek tavaly megítélt mentőcsomag hatodik, 8 milliárd eurós részletét addig nem utalja át az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap, amíg Görögország nem hagyja jóvá az október 27-i döntések részleteit az európai pénzügyi mentőcsomagról.

Felülemelkedtek

A görögöktől ments meg uram

A népszavazás lehetőségét mindenkit meglepve hétfőn este jelentette be Papandreu miniszterelnök. Kedden az európai piacok összeomlottak, délutánra pedig az egész európai politikai elit őrjöngött Athén újabb húzása miatt. A múlt heti eurócsúcs ugyanis éppen arról szólt, hogy milyen, a népszavazáson könnyen elbukó megszorító csomag fejében kaphat újabb átütemezést Görögország. A népszavazás görög belpolitikai okairól itt olvashat részleteket, lehetséges gazdasági következményeiről – mind a görög államcsődöt, mind Európát nézve – itt találja összefoglalónkat.

"A jelenlegi euróválság az egyik legjelentősebb válság az Európai Unió megalakulása óta. Megoldást kellett találnunk. Ez pedig egy világos, nyitott, de határozott üzenet volt (szerda este Párizs és Berlin részéről)" - mondta Sarkozy. "Örülünk, hogy a görög politikusok megértették ezt az üzenetet és felülemelkedtek a pártérdekeiken a nemzet érdekében. Mi mindig azt hangoztattuk: azt szeretnék, hogy Görögország az eurózónában maradjon" - mondta a francia elnök.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság és Herman Van Rompuy, az Európai Unió elnöke közös nyilatkozatban hangsúlyozták, hogy azt szeretnék, ha Görögország az eurózóna tagja maradna.

"Az eurózóna készen áll Görögország támogatására, de Görögországnak tartania kell magát az október 26-27-én elfogadott intézkedésekhez" - írta a két európai vezető. "Tekintettel a nehéz szociális és belpolitikai helyzetre, a nemzeti és politikai egység Görögországban elsődleges annak érdekében, hogy egy jobb jövő reményét biztosítsa a görög népnek" - áll a nyilatkozatban.