Berlusconi maga vált a baj forrásává

2011.11.08. 19:05

Berlusconi lemondását nem csak koalíciós partnere, de a piac is egyre sürgetőbbnek tartja. Mivel az elmúlt hónapokban képtelen volt megnyugtató reformintézkedéseket elfogadtatni, a befektetők már nem hisznek abban, hogy az olasz miniszterelnök képes lenne rendbetenni az ország gazdaságának problémáit.

A fokozódó nyomást jelzi, hogy kedden az ország állampapírjainak hozama 6,74 százalékig kúszott fel, amit már nagyon kevés választ el attól a 7 százalékos határtól, ahol Portugáliának és Írországnak mentőcsomagot kellett kérnie a csőd elkerülésére.

Önbeteljesítő jóslat

Elemzők szerint most már az egész folyamat elszakadt a gazdaság valós állapotától, és Berlusconi személyétől függ. A GDP-hez viszonyított olasz államadósság hiába a második legmagasabb az eurózónában Görögország után, az a piacról is finanszírozható lenne, ha az országnak olyan vezetése lenne, ami hiteles ígértet tud tenni arra, hogy valóban kidolgoz és végrehajt egy olyan csomagot ami lefaragja a költségvetés hiányát - így fenntartható szintre visszaterelve az államadósságot, amit az elmúlt években alaposan megdobott a válság kezelése. (Arról, hogy hogyan nőtt ekkkorára az adósság, korábbi cikkünkben olvashat részletesen.)

 

Azonban ha a piacokat nem sikerül megnyugtatni, a negatív várakozások elemzők szerint könnyen önbeteljesítő jóslattá válhatnak: a hozamok tovább nőhetnek, ez pedig önmagában is oda vezethet, hogy Olaszországnak problémái adónak annak a 300 milliárd eurónak az előteremtésével, amit jövőre kéne visszafizetnie a hitelezőinek.

Más már nem segít

Ennek elkerülésére pedig úgy tűnik, már tényleg csak Berlusconi lemondása maradt az ország egyetlen esélye: az Európai Központi Bank már augusztus óta próbálja lenyomni az állampapírok hozamát azok vásárlásával. Az olasz kormány pedig már két megszorító csomagot is elfogadtatott a törvényhozással nyáron, a piacok bizalma azonban nem tért vissza, a kötvényhozamok nem csökkentek.

Múlt hét szerdán további megszorításokról döntött a kabinet, Berlusconi pedig a cannes-i G20 csúcson hangoztatta, hogy kormánya 2013-ra egyensúlyba hozza az államháztartást, a tervezett újabb intézkedésekhez pedig november végéig megszerzik a parlament hozzájárulását. Úgy tűnik, ez már kevés volt a piacok megnyugtatására.

Túl nagy az összeomláshoz

Pedig ez egyre sürgetőbbé válik: míg Görögország esetében megvalósítható volt a részleges csőd megrendezése (vagyis az adósság egy részének elengedése), addig Olaszország - aminek adóssága felülmúlja Spanyolország, Írország és Portugália összesített hitelállományát - államcsődje alapjaiban rengetné meg az európai bankrendszert, ami átterjedve a reálgazdaságra a Lehman-csőd utóhatásaihoz hasonlóan évekre recesszióba lökhetné Európát.

Ugyanakkor az ország ahhoz is túl nagy ahhoz, hogy kimentsék, így nem marad más megoldás, mint sürgősen lépni a helyzet javítására, amit a piacok úgy tűnik, csak Berlusconi távozásával tartanak elképzelhetőnek.

Szakértői kormány lehet a megoldás

Hogy mi várható, ha lemond a miniszterelnök, arról a portfolio.hu a Credit Suisse elemzőit idézi: szerintük a lépés után azonnali, de várhatóan csak átmeneti pozitív piaci reakciók mutatkoznának (elhárulna az egyik fő akadálya a hiteles költségvetési kiigazítás és szerkezeti reformok végrehajtásának). A bank szakértői szerint az lenne a Berlusconi-éra után a leginkább kedvezőtlen, igaz legkisebb esélyű forgatókönyv, ha előrehozott választások lehetősége merülne fel (belpolitikai huzavona indulna).

A legvalószínűbbnek azt tartják, hogy egy szakértői kormány, vagy egy szélesebb koalíción alapuló kormány folytatja a munkát, ez pedig a gyors kormányzati lépések esélye miatt pozitív lehet az olasz eszközárakra és az euróra is.