Olajipari mérnök, 2,4 milliós kezdőbérrel

A gazdasági válság a nagy távolságok ellenére is mélyen érintette mindkét országban a foglalkoztatottságot. Amerikában 9, Magyarországon 11,2 százalékon volt a munkanélküliek aránya 2010-ben. A közvélekedés szerint a magasabb iskolai végzettség jelentősen növeli a munkába állás esélyét és a várható kezdő fizetés is magasabb lesz. Ez a megállapítás nagyjából igaz, de sem itt, sem ott nem mindegy, milyen diplomája van az embernek.

Magyarországon a Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet kutatási alapján egyértelműen a mérnököké a jövő, irántuk mutatkozott a legnagyobb keresletnövekedés. Érdeklődés szempontjából, pedig a vesztesek körébe a marketingesek, hr-es szakemberek, illetve a turizmussal foglalkozók tartoznak, ugyani nekik csökkennek legjobban az elhelyezkedési lehetőségeik.

A magyarhoz nagyjából hasonló a helyzet Amerikában is, a mérnökök közt ott se magasabb a munkanélküliség 4 százaléknál. Azonban a Georgetown University felmérése szerint meglepő módon akadnak még nagyobb hiányszakmák, mégpedig a gyógyszerészek, az iskolai diák tanácsadók és az asztronómusok közt, ahol gyakorlatilag nulla a munkanélküliség.

Ki mennyiért csinálja?

A diplomák nem csak az elhelyezkedés lehetőségét, hanem a béreket is meghatározzák. Nálunk a kezdő bruttó alapbér havi 209 ezer forint. Az átlag azonban, mint sok más esetben, itt is félrevezető hiszen elég nagy a szórás. A pályakezdők kevésbé szerencsés 25 százaléka legfeljebb bruttó 156 ezer, a legjobban fzetett 25 százaléka viszont legalább bruttó 250 ezer forinttal áll munkába.

Utóbbiak többsége szintén mérnök, de nem mindegy hogy milyen: a gépészeknek, vegyészeknek jól megy (havi bruttó 350 ezer forint akár), a mezőgazdasági szakmérnököknek már jóval kevésbé (lehet, hogy csak havi 90 ezer forint). Tuti befutó még az informatikus-programozó diploma (havi 400 ezer), de építésznek is megéri lenni 450 ezer forintért.

Az Atlanti-óceán túloldalán az olajipari mérnökök állnak az élen (127 ezer dollár évente, ami forintban havi 2,4 milliót jelent), őket követik a gógyszeripari dolgozók, a bányászok, a számítástechnikus-matematikusok, majd még csomó mérnökszak után lemaradva a lista közepén álló nemzetközi gazdasági tanulmányokon végzettek. Ők azért még mindig megkeresnek tisztes évi 52 ezer dollárt, ami 225 forintos árfolyamon, 975 ezer forintos havi átlagkeresetet jelent.

Az amerikai és magyar bérek összehasonlításánál természetesen figyelembe kell venni a két ország közti árkülönbséget és az eltérő megélhetési költségeket, de általánosságban elmondható: anyagilag jobban becsülik a munkaadók a diplomákat az Egyesült Államokban, mint nálunk.

A legnépszerűbb választások

A fizetések és munkalehetőségek mellett azonban fontos tényező még pályaválasztáskor egyszerűen az is, hogy kinek mihez van kedve. Ebből a szempontból nem sokban látszunk különbözni az amerikai polgároktól, ugyanis a szakok népszerűségi rangsorai is elég hasonlóak.

Mindkét országban az első helyeken a gazdasági képzések találhatók, de szintén ott vannak a marketing és általános bölcsészképzések, akárcsak a nyelvszakok, és egyéb társadalomtudományok is. Mérnöknek igazából egyik helyen se szeretnének menni, pedig igény az mindkét államban lenne rá.