Ilyen lesz a világ euró nélkül

Mi történik, ha széthullik az euró? – teszi fel a kérdést Willem Buiter, a Citi vezető közgazdásza a Financial Times hasábjain. Az euróövezet felbomlása, még akkor is, ha csak részleges lesz egy vagy több fiskálisan és versenyképességi szempontból gyenge tagállam kiválásával, kaotikus helyzetet eredményezne.

Egy teljes széthullás, ami egy nagyobb német márka övezethez és másik 10 nemzeti fizetőeszköz visszavezetéséhez vezetne, pokoli zűrzavart okozna, figyelmeztet a neves elemző. Ebben az esetben ugyanis nem tervezett, rendezett és fokozatos módon valósulna meg a politikai, gazdasági és jogi vállalások leépülése.

Egy részleges, vagy teljes kilépés az eurózónából pedig rendezetlen államcsődöket okozna a gyenge államokban, vetíti előre a szakember, aki szerint, ha Spanyolország vagy Olaszország elhagyja az eurózónát, akkor rendszerszinten fontos pénzügyi intézmények omlanának össze nemcsak Európában, hanem az Egyesült Államokban is. Ez pedig egy globális depresszióhoz vezetne Biuter szerint.

Az elemző 20-25 százalékos esélyt ad annak, hogy Görögország elhagyja az övezetet. Ebben az esetben a szerződéseket már új drachmába kellene átváltani, és egy éles leértékelődés következne be. Amint felmerül a kilépés valós lehetősége, a betétesek megrohamoznák a bankokat és Görögországban ténylegesen megszűnne a banki hitelezés.

Már a kilépés előtt jelentkeznének az államok és bankok finanszírozási nehézségei. A kilépést követően a meglévő szerződéseket és pénzügyi eszközöket továbbra is euróban jegyeznék, a mérlegek azonban így kiegyensúlyozatlanokká válnának és egy tovagyűrűző csődhullám, fizetésképtelenség következne - jósolja William Buiter, aki szerint a görög gazdasági teljesítmény összeomlana.

A Citi vezető közgazdásza arra figyelmeztet, hogy ha Görögország valóban az euróövezet elhagyására kényszerül, mert a többi tagállam nem hajlandó tovább finanszírozni a kimentését és az Európai Központi Bank is visszautasítja a görög bankok finanszírozását, akkor a piacok a következő gyenge tagállamra fognak „rászállni”. Ez szintén óriási gondokat eredményezne az adott ország vállalatainál, bankjainál és állam finanszírozásánál. A „kilépési” fertőzés más országokra terjedne át, első körben Portugália, Írország, Spanyolország és Olaszország jöhet szóba, majd felmerülhet az euró eldobása a gyengébb magországokban is, így például Belgiumban, Ausztriában és Franciaországban - magyarázza az elemző.

Görögország rendezetlen csődjét és euróövezeti kilépését még elviselhetőnek nevezi a közgazdász. Görörország a teljes euróövezeti GDP 2,2 százalékát teszi ki, míg államadóssága 4 százalékot részarányt képvisel az egész euróövezetben. Viszont Olaszország esetleges rendezetlen államcsődje és kilépése már az egész európai bankszektort veszélyeztetné, írja Buiter.

A Citi vezető elemzője egy rendkívül szomorú forgatókönyvre is felhívja a figyelmet az FT hasábjain. Ha mind az öt periféris tagállam (görög, spanyol, portugál, olasz és ír) rendezetlen úton jelent államcsődöt és hagyja el az euróövezetet, akkor az nemcsak az európai bankrendszert rántaná magával, hanem az észak-atlanti térség pénzügyi rendszerét és a világ más, nemzetközileg kitett részét is – véli Buiter, aki ennek a forgatókönyvnek 5 százalékos esélyt ad. Egy ilyen pénzügyi válság globális depresszióhoz vezetne, ami akár évekig is eltarthat. Egy ilyen környezetben a GDP akár 10 százalékkal is zuhanhat ezekben az években, a munkanélküliség pedig a fejlett világban elérheti a 20 százalékosos szintet. A feltörekvő piacok sem menekülnének meg.

Németország vagy más erős tagállamok esetleges kilépése pedig még borzasztóbb hatással járna. Buiter viszont erre csak 3 százalékos valószínűséget lát. Egy ilyen forgatókönyv esetén Németország és a többi erős euróország bevezetné az új német márkát. Közben a Reuters hírügynökség úgy értesült, hogy az EKB válságtanácskozást tartott már korábban, ahol az illetékesek egy esetleges euró széthullást is felvetettek, ami így a kereskedelmi bankok szektorát is érintené.