Emma
3 °C
10 °C

A Citynek sem tetszik a csúcs

2011.12.09. 21:52
A brüsszeli EU-csúcson kidolgozott szabályozási alapelvek a jövőbeni pénzügyi válságokat kivédhetik, a jelenlegit azonban nem oldják meg - vélekedtek a csúcstalálkozó utáni kommentárjaikban londoni pénzügyi elemzők, akik végrehajtási kockázatokat is látnak, és hiányolják az eurójegybank szerepének megerősítését.

A világ egyik legnagyobb pénzügyi szolgáltató csoportja, az HSBC londoni elemzőinek péntek esti értékelése szerint jóllehet vannak olyan elemek a költségvetési csomagban, amelyek a helyes irányba mutatnak, a kidolgozott tervezet jelentősen elmarad azoktól az intézkedésektől, amelyekre a ház szerint szükség lenne a szuverén adósságválság felszámolásához és az euró fenntarthatóságának biztosításához.

Az HSBC közgazdászai szerint a költségvetési szabályok puszta szigorítása helyett olyan "útiterv" kellene, amely ténylegesen közelebb hozza a költségvetési integrációt, és a végső célnak a közös kötvénykibocsátásnak kellene lennie. A köztes időben a cég szerint az eurójegybanknak (EKB) kellene a jelenleginél sokkal nagyobb mértékű kötvényvásárlásokra vállalkoznia.

A HSBC londoni elemzőinek értékelése szerint a pénteken véget ért brüsszeli csúcs eredményei "több kérdést vetnek fel, mint amennyit megválaszolnak". A ház szerint a nyitva maradt kérdések közé tartozik például az, hogy a tervezett költségvetési csomag összeegyeztethető-e a Lisszaboni Szerződéssel, és a brüsszeli EU-hatóságok elláthatják-e az ellenőrzési és a betartatási teendőket, ha a paktum - a britek kimaradása miatt - a többi 26 ország kormányközi egyezményeként jön létre.

Van jó hír is

Az egyik legnagyobb citybeli gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics közgazdászai szerint "a jó hír az", hogy a csúcson az uniós vezetők egyezségre jutottak egy olyan költségvetési csomag alapelveiről, amely keményebb költségvetési szabályokat, erőteljesebb költségvetési ellenőrzést és a szabályszegő országokkal szemben automatikus szankciókat tartalmaz. "Papíron" ezek az intézkedések csökkenthetik a jelenlegihez hasonló adósságválság jövőbeni kialakulásának kockázatát.

A Capital Economics londoni elemzői szerint azonban a csúcson arról az intézkedésről nem született döntés, amely a piacok reményei szerint a mostani válság megoldásának fő eszköze lenne, ez pedig az EKB kötvényvásárlásainak igen jelentős mértékű kiterjesztése.

EKB-s blöff?

A ház szerint Mario Draghi EKB-elnök maga táplálta az ehhez fűződő reményeket, amikor a minap kijelentette, hogy ha sikerül egyezségre jutni egy költségvetési intézkedéscsomagról, azt "egyéb elemek követhetik". Draghi azonban az EU-csúcs előtti napon közölte, hogy az általa korábban említett "egyéb elemek" nem az EKB kötvényvásárlásait jelentik, sőt még azt sem, hogy az euróövezeti jegybank esetleg a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) nyújt hitelt.

A Capital Economics londoni közgazdászai szerint az EKB-elnök "vagy blöffölt" annak érdekében, hogy a csúcson a lehető legjobb eredmény szülessen, vagy idővel rákényszerül álláspontja megváltoztatására.

A cég elemzői úgy vélekednek, hogy az EKB kötvényvásárlásaival kapcsolatos várakozások soha nem erősödtek volna fel ennyire, ha Draghi kommunikációja "nem ilyen ügyetlen".

A Capital Economics szerint azonban legalábbis egyelőre meglehetősen halványak annak az esélyei, hogy az EKB utolsó hitelezői - vagy kötvényvásárlói - mentsvárként az euróövezeti kormányok segítségére sietnek. Ebben a helyzetben a kormányokra hárul a rövid távú piaci feszültségek kezelése és a piaci stabilitás fenntartásának megkísérlése.

"Messze nem vagyunk meggyőződve azonban arról, hogy az (EU-csúcson elhatározott) intézkedések megfelelően helyettesíthetik az EKB elvileg korlátlan forrásait" - fogalmaztak pénteki kommentárjukban a Capital Economics londoni elemzői.