Talánra puhult a magyar nem

"A magyar parlamentnek még bőven van ideje dönteni a kérdésben" - mondta rögtönzött brüsszeli sajtótájékoztatóján Orbán Viktor az európai alapszerződés módosításának elutasításáról, talánra puhítva a hajnalban még határozott elutasításnak tűnő álláspontját. Egyébként "örül", hogy az Európai Unió tagállamai "módot találtak a válság kezelésére", de szerinte az, hogy csatlakozunk-e a szerződéshez, a nemzeti szuverenitás kérdése.

A péntek hajnalig tartó csúcstalálkozón az eredeti hírek szerint Magyarország és Nagy-Britannia ellenállásán bukott el a francia-német terv, hogy az eurózóna megmentése érdekében kitalált pénzügyi szigorításokat az alapszerződésben rögzítsék, ehhez ugyanis a tagországok egyhangú támogatása kellett volna. Az eredetileg ezt határozottan ellenző britek és váratlanul nemet mondó magyarok mellett a csehek és a svédek jelezték, hogy az ügyben országuk parlamentjei jogosultak dönteni.

A határozott magyar elutasításról Nicolas Sarkozy francia államfő számolt be a hajnalba nyúló tanácskozás után tartott sajtótájékoztatóján. A magyar delegációból hivatalos nyilatkozatot képtelenség volt kiszedni, de érthetetlen módon utólag, közvetlenül a csúcs után lebegtetni kezdték a magyar álláspontot. Tudósítónk szerint nem teljesen világos, hogy Rompuy és Sarkozy értette-e félre a magyar álláspontot, vagy a magyar diplomácia vett vissza utólag a korábbi álláspontból.

Bár Orbán nyilatkozatában üdvözölte, hogy az unió országai megoldást találtak a pénzügyi válságra, nyilatkozata legalább olyan rejtélyes, mint az, hogy Magyarország elutasítja vagy csak megfontolja a szerződés elfogadását. Az alapszerződés módosítása nélkül ugyanis a francia-német megoldás működésképtelen, legalábbis az Európai Bizottság az alapszerződés módosítása nélkül jogilag nem vállalhat szerepet a megállapodásban foglaltak betartatásában.

A Financial Times tudósítása szerint José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke szerint ugyan talán lehet találni olyan megoldást, amivel kijátszhatók a jogi kötelmek, de vezető EU-tisztviselők szerint az alapszerződés módosítása nélkül aligha lehet Brüsszelnek beleszólást adni a tagállamok költségvetésébe. Az alapszerződés módosítása nélkül ráadásul a piacok sem tekinthetik hitelesnek a megállapodást - erre utal az is, hogy a kudarc hírére az euró a dollárral és a fonttal szemben is gyengült.

Orbán nyilatkozata alapján most már Magyarország is a svéd-cseh csoporthoz csatlakozott, azaz nem határozott a vétó, a parlament akár dönthet úgy is, hogy csatlakozik a szerződéshez. A német-francia javaslat amúgy az államadósság és a költségvetési hiány maximális mértékének alkotmányban történő rögzítését írná elő - a két feltétel közül az adósságplafon a január 1-től hatályos alaptörvényében szerepel is, az adósságcsökkentés kötelezettségével együtt. Igaz, a pénzügyi stabilitásról a héten benyújtott tervezetében Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter ezt az alaptörvényi kitételt tenné zárójelbe azzal, hogy majd csak 2016-tól legyen érvényes.