Hortenzia, Gergő
3 °C
7 °C

Talánra puhult a magyar nem

2011.12.09. 09:37 Módosítva: 2011-12-09 10:47:25
"A nemzeti szuverenitás" része, hogy Magyarország eldöntse, csatlakozni kíván-e az EU alapszerződésének módosításához, nyilatkozta Orbán Viktor. Hajnalban még határozott elutasításról szóltak a hírek, most már inkább a parlamentre bízná a döntést a miniszterelnök.

"A magyar parlamentnek még bőven van ideje dönteni a kérdésben" - mondta rögtönzött brüsszeli sajtótájékoztatóján Orbán Viktor az európai alapszerződés módosításának elutasításáról, talánra puhítva a hajnalban még határozott elutasításnak tűnő álláspontját. Egyébként "örül", hogy az Európai Unió tagállamai "módot találtak a válság kezelésére", de szerinte az, hogy csatlakozunk-e a szerződéshez, a nemzeti szuverenitás kérdése.

2011-12-08T194249Z 1072441595 LR2E7C81IR285 RTRMADP 3 EU-SUMMIT
Fotó: Thierry Roge

A péntek hajnalig tartó csúcstalálkozón az eredeti hírek szerint Magyarország és Nagy-Britannia ellenállásán bukott el a francia-német terv, hogy az eurózóna megmentése érdekében kitalált pénzügyi szigorításokat az alapszerződésben rögzítsék, ehhez ugyanis a tagországok egyhangú támogatása kellett volna. Az eredetileg ezt határozottan ellenző britek és váratlanul nemet mondó magyarok mellett a csehek és a svédek jelezték, hogy az ügyben országuk parlamentjei jogosultak dönteni.

A határozott magyar elutasításról Nicolas Sarkozy francia államfő számolt be a hajnalba nyúló tanácskozás után tartott sajtótájékoztatóján. A magyar delegációból hivatalos nyilatkozatot képtelenség volt kiszedni, de érthetetlen módon utólag, közvetlenül a csúcs után lebegtetni kezdték a magyar álláspontot. Tudósítónk szerint nem teljesen világos, hogy Rompuy és Sarkozy értette-e félre a magyar álláspontot, vagy a magyar diplomácia vett vissza utólag a korábbi álláspontból.

Nicolas Sarkozy az EU-csúcson
Nicolas Sarkozy az EU-csúcson
Fotó: Jean-christophe Verhaegen

Bár Orbán nyilatkozatában üdvözölte, hogy az unió országai megoldást találtak a pénzügyi válságra, nyilatkozata legalább olyan rejtélyes, mint az, hogy Magyarország elutasítja vagy csak megfontolja a szerződés elfogadását. Az alapszerződés módosítása nélkül ugyanis a francia-német megoldás működésképtelen, legalábbis az Európai Bizottság az alapszerződés módosítása nélkül jogilag nem vállalhat szerepet a megállapodásban foglaltak betartatásában.

Angela Merkel érkezik az informális csúcsebédre
Angela Merkel érkezik az informális csúcsebédre
Fotó: Eric Feferberg

A Financial Times tudósítása szerint José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke szerint ugyan talán lehet találni olyan megoldást, amivel kijátszhatók a jogi kötelmek, de vezető EU-tisztviselők szerint az alapszerződés módosítása nélkül aligha lehet Brüsszelnek beleszólást adni a tagállamok költségvetésébe. Az alapszerződés módosítása nélkül ráadásul a piacok sem tekinthetik hitelesnek a megállapodást - erre utal az is, hogy a kudarc hírére az euró a dollárral és a fonttal szemben is gyengült.

Beszédzavar

Orbán Viktor az eredeti tervek szerint délelőtt tartott volna sajtótájékoztatót, de sajtósai később azt közölték, hogy csak délután, ezzel haza is küldték az Orbánra várakozó magyar újságírókat. Lapunkat közben többször is hívták a sajtósok, hogy a cikkünkben tévesen az van, hogy délelőtt nyilatkozik Orbán. Majd ezután váratlanul mégis megtartották a rögtönzött sajtótájékoztatót. Miután arról majdnem mindenki lemaradt, ezért állítólag újabb sajtótájékoztatót tart majd délelőtt.

Orbán nyilatkozata alapján most már Magyarország is a svéd-cseh csoporthoz csatlakozott, azaz nem határozott a vétó, a parlament akár dönthet úgy is, hogy csatlakozik a szerződéshez. A német-francia javaslat amúgy az államadósság és a költségvetési hiány maximális mértékének alkotmányban történő rögzítését írná elő - a két feltétel közül az adósságplafon a január 1-től hatályos alaptörvényében szerepel is, az adósságcsökkentés kötelezettségével együtt. Igaz, a pénzügyi stabilitásról a héten benyújtott tervezetében Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter ezt az alaptörvényi kitételt tenné zárójelbe azzal, hogy majd csak 2016-tól legyen érvényes.

Miről tárgyaltak az EU-csúcson?

  • Minden államnak törekednie kell a költségvetés egyensúlyára, hiány csak gazdasági visszaesés vagy egyedi körülmények esetén jelentkezhet.
  • Automatikus szankciók, pénzbüntetés a 3 százalékos deficitplafon túllépésére. Ez alól csak a tagállamok minősített többsége adhat felmentést.
  • Az elsődleges költségvetési hiány maximum a GDP fél százaléka lehet.
  • Alkotmányos adósságplafon bevezetése, amit az Európai Bíróság ellenőrizhet.
  • A túlzottdeficit-eljárás alatt álló államoknak tervet kell benyújtaniuk a szükséges szerkezeti reformokról. A terv végrehajtását és az azzal összehangolt éves költségvetéseket a Bizottság és a Tanács ellenőrzi.
  • Az államoknak előzetes adósságkezelési - kötvénykibocsátási terveket kell benyújtaniuk.