Románia lett a régió éltanulója?

A román kormánynak 2012-ben sem lesz szüksége a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelkeretére, mivel a költségvetés finanszírozásához szükséges forrásokat a belső piacról is képes előteremteni − állítja Mihai Tanasescu, Románia IMF-hez delegált képviselője. Idén 3-4 százalékkal növekedhet az ipari termelés és 10-15 százalékkal a kivitel − véli a közgazdász, aki szerint a belső fogyasztás növekedése mellett a hitelezés is kezd magához térni - írja a Napi Gazdaság. Az elmúlt években végrehajtott fiskális és szerkezeti konszolidáció, valamint a még időben életbe léptetett gazdasági reformok a GDP-t idén is növekedési pályán tartják majd, melynek mértéke meghaladhatja a 2 százalékot − véli a szakember. Tanasescu optimista véleményét egyre többen osztják, a javuló makrogazdasági mutatók tükrében az elemzők akár 2,5-3 százalékos növekedést is elképzelhetőnek tartanak.

Lépéselőny

Tény, hogy a 2011-es gazdasági mérlegében meglepően jó adatok szerepelnek, a régió uniós országaihoz képest Románia előnyös helyzetből vághat neki az idei évnek. A román GDP az első és a második negyedévi 1,3 illetve 1,9 százalékos növekedést követően a harmadik negyedévben már 4,4 százalékra gyorsult, felülmúlva a recessziótól megkímélt Lengyelország gazdasági teljesítményét is. A szeptember végén 388,651 milliárd lejre rúgó hazai össztermék elsősorban a mezőgazdaság rekordteljesítményének köszönhető, az ágazat 30 százalékos bővülése becslések szerint 20 milliárd eurót hozott az országnak.

A növekedés másik jelentős motorja 2011-ben a kivitel volt, az év első kilenc hónapjában elért 25 százalékos növekedést csak Bulgáriának sikerült túlszárnyalnia, ahol 33 százalékos pluszt értek el. Az export volumene ugyanakkor alig 33,5 milliárd eurót tett ki, miközben a feleakkora népességű Magyarország 60,1 milliárd euró értékben exportált.

A munkanélküliség terén Románia Csehország mögött a második helyen áll, októberben a román lakosság alig 7,3 százaléka volt állástalan, miközben Magyarországon és Lengyelországban ez az arány meghaladta a 10 százalékot. Miközben novemberben alig 3,5 százalékon tetőzött az infláció, igen jó hír érkezett az építőiparból is, az ágazat teljesítményét mérő mutató az előző negyedévi 4,1 százalékos zuhanást követően 8 százalékos növekedést mutatott 2010 azonos időszakához képest. Magyarországon és Csehországban ugyanakkor 13,7, illetve 9,8 százalékos zsugorodást regisztráltak.

Bizakodásra ad okot, hogy a statisztikai hivatal (INS) legfrissebb adatai szerint a belső fogyasztás is növekedési pályára állt, az októberi 2 százalékos pluszt követően novemberben 1,9 százalékkal bővült a kereslet.

Népszerűtlen reformokat vállaltak

Elemzők szerint Románia sikere abban rejlik, hogy az államháztartás egyensúlyának érdekében a kormánynak olyan népszerűtlen megszorító intézkedéseket sikerült keresztülvinnie, amelyekre Nyugat-Európában nem lenne esély és amelyek nélkül a deficit a GDP 14 százalékát is elérte volna. Bukarest 2010 nyarán 25 százalékkal csökkentette a közalkalmazottak bérét, miközben öt százalékkal, 24 százalékra emelte az áfát. Emellett 2011 elején kétéves, több mint 5 milliárd euró értékű nemzetközi elővigyázatossági hitelszerződést kötöttek az IMF szervezésében, amely hosszú távon is megerősítette a befektetők bizalmát.

Az IMF és a kormány arra számít, hogy a gazdaság teljesítménye a 2011-es 2 százalékos bővülést követően idén 1,5 százalékra lassul, a GDP-arányos deficit eközben 3 százalék alá csökken. A kormány elsősorban az uniós források jövő évi hatékonyabb lehívásában bízik − nem is változtat az egykulcsos, 16 százalékos adón és a jelenlegi szinten tartja az áfát is.

GDP-növekedés a régió országaiban (2011)

Ország	I. n.-év	II. n.-év	III. n.-év
Románia	1,3	1,9	4,4
Bulgária	3,3	2	1,6
Magyarország	2,8	2,2	1,5
Lengyelország	4,5	4,6	4,2
Csehország	1,9	1,7	1,5
Forrás: Eurostat