Német kézi vezérlés alá kerülhet Görögország
Újabb cikkünk ebben a témában:
Görögország megállapodhat magánhitelezőivel - 2012.01.31.
A hivatalos bejelentés előtt kiszivárgott, hogy mit is kérhet az Európai Unió hétfőn Athéntól cserébe az újabb, ezúttal 130 milliárd eurós pénzügyi mentőcsomagért. Ha elfogadják a német kormány javaslatát, egy „költségvetési bizottsági megbízottnak” kell majd rábólintania minden görög adószabályozási vagy kiadási javaslatra, mielőtt azok hatályba léphetnének, értesült a Financial Times.
Görög hivatalnokok felháborodtak a hírek alapján, mivel a javaslatot a nemzeti függetlenségük elvesztéseként értékelik. A valóban példátlan mandátum, aminek ötlete minden jel szerint Németországból ered, gyakorlatilag vétójogot biztosítana ennek a bizottságnak, és rajta keresztül az EU-nak, a görög költségvetési döntések tervezésével kapcsolatban.
A híreszteléseket később gyakorlatilag megerősítette a görög pénzügyminiszter, Evangélosz Venizelosz vasárnapi nyilatkozata, amiben emlékeztette az EU-országokat a szolidaritás és az egyenlőség elvének egyidejű szükségességére.
„Megfeledkezik a történelem tanulságairól mindenki, aki afféle válaszút elé állít egy országot, hogy döntenie kell a pénzügyi segítség és a nemzeti önbecsülés között. Partnereink tudják, hogy az európai egyesülés folyamata a tagországok intézményes egyenlőségén és a nemzeti identitás tiszteletben tartásán alapul. Az európai vezetők, különösen a méretüknél fogva nagyobb európai felelősségű országok vezetői bizonyára tudják, hogyan kell kezelni a kérdéseket partnerek között” – mondta a miniszter.
A pénzminiszter szerint a tavaly októberi EU-csúcson elhatározott, második görög mentőprogramhoz társított új ellenőrzési mechanizmusoknak, meg kellene felelniük az EU szükségleteinek. „Ez a mechanizmus teljesen kielégíti Görögország és partnerei közös érdekét, amely a program időszerű és sikeres megvalósításához fűződik” – tette hozzá.
A Financial Times szerint az új főadminisztrátor, akit az eurózóna pénzügyminiszterei neveznének ki, lenne felelős az „összes nagyobb görög kiadási tétel” felülvizsgálatáért. Az Európai Bizottság a maga részéről elismerte, hogy ideiglenesen növelni akarja a görög pénzügyekre való rálátását, de továbbra is Görögországnál maradna az irányítás.
A radikális döntés az Athén iránt érzett bizalomhiány miatt alakult ki, ugyanis a görögök eddig nem tettek meg mindent, hogy teljesítsék korábbi vállalásaikat. A komolyabb külföldi beavatkozást erősítené, hogy Athénnak egy olyan törvényt is kellene hoznia, ami az állami bevételeket elsősorban az adósságrendezés céljára fordítja, más célok helyett. Emellett már csak „apró” áldozat, hogy 150 ezer embert is el kellene bocsátani a görög közigazgatásból a következő három év alatt.
Az minden fél számára egyértelmű, hogy egy ilyen szintű külső beavatkozás nagyon népszerűtlen lenne a lakosság körében, akiknek már elegük van a megszorításokból és Berlin követeléseiből. A görög kormányzati szóvivő Pantelis Kapsis épp ezért nyilatkozta, hogy a költségvetés összeállítása Görögország feladata kell, hogy maradjon.
Jelenleg egyébként csak egy dolog kedvez Athénnak. Előzetes hírek szerint következő héten megegyezés születhet a magánhitelezőkkel, és hogy hogyan kompenzálják a korábban állampapírt vett befektetőket. Ha ez igaz, akkor Görögország újabb forrásokra számíthat egy korábbi megállapodás alapján, de ha igaznak bizonyul az új szabályozásról terjedő hír, akkor nem sokáig tarthat a megkönnyebbülés.
