Nyomoznak a Malév-kérő ügyében

2006.06.08. 11:51
Az ÁPV és a Malév a légitársaság presztízsét, hírét is féltette a kérőként többször jelentkező Roman Abramovicstól, akinek légitársaságánal most az orosz ügyészség folytat vizsgálatot.

"Megfeleltünk minden feltételnek. Azt mondták nekünk, mi vagyunk a győztesek. És a végén leállítják a privatizációt. Hogy lehetséges ez?" - háborgott tavaly augusztusban a Malév privatizációs pályázatának lezártakor Borisz Abramovics, aki szerint "nemcsak a vállalat (a krasznojarszki KrasAir), de Oroszország imázsát is csapás érte", miután az ÁPV Rt. elállt az eladástól. Az üzletembernek most saját légitársaságával is gondja akadt: az orosz főügyészség megerősítette, hogy bűnügyi eljárást folytat a KrasAir légitársaság vagyonával elkövetett nagystílű csalás miatt, jelentették moszkvai lapok.

A múlt hónap közepén indított eljárás keretében a főügyészség azzal gyanúsítja a KrasAir tisztségviselőit - köztük nyilván Borisz Abramovics főrészvényes-vezérigazgatót, habár nevét a főügyészség nem említette külön -, hogy a légitársaság 51 százalékát birtokló állami vagyonügynökség képviselőit megtévesztve vittek keresztül egy 1,5 milliárd rubeles (több mint 55 millió dolláros) kötvénykibocsátást az AiRUnion légi szövetség nevében, és az így felhajtott pénzzel "saját belátásuk szerint" rendelkeztek.

Másra költöttek?

A KrasAir azt állította, hogy repülőgépparkja megújítására és javítására - részben Boeing 737-esek vételére - használta fel a kötvényhitelt. Egy vagyonügynökségi tisztségviselő viszont azt mondta a Vedomosztyi című lapnak, hogy a hitelt csak a gépjavítás "anyagi-műszaki bázisának megújítására" fordították.

A KrasAir kezessége nélkül az általa létrehozott AiRUnion (eredetileg AirBridge) nem bocsáthatta volna ki a kötvényeket. A kezességet a KrasAir tavaly júniusi közgyűlésén hagyták jóvá, de a vagyonügynökség néhány nappal a novemberi kibocsátás előtt közölte: képviselői ez ellen szavaztak, csak voksaikat nem vették tekintetbe (arra hivatkozva, hogy az állam érintett fél az ügyletben).

Emellett a vagyonügynökség szerint már a kötvényhitel napirendre tűzését is ahhoz a feltételhez kötötték, hogy Roman Abramovics személyes kezességet is vállaljon a kötvényhitelért, de erre sem került sor. Ezért a vagyonügynökség már a múlt év végén panaszt tett a krasznojarszki regionális döntőbíróságon. Ez azonban húzta-halasztotta az ügy tárgyalását.

Régi ellentétek

Mindamellett Abramovics elsősorban azért került konfliktusba a vagyonügynökséggel, mert 2004 végén meghirdette az AiRUnion egységes vállalattá formálását a KrasAir és még négy légitársaság részvételével. A tervezett holdingban 40 százalékra csökkenne az állami részesedés, ami jelenleg 51 százalékos a KrasAirben és a 50 százalékos a másik kulcstag Domodedovskie Avialiniiben.

A gazdasági és a közlekedési minisztérium ennek ellenére támogatta a KrasAir tervét, és nemrég elnyerték hozzá Vlagyimir Putyin elnök előzetes beleegyezését is. Amíg a két tárca a piaci verseny fennmaradását tartja kívánatosnak, addig a vagyonügynökség a nemzeti Aeroflot törekvését pártolta, amely a konkurens légitársaságok állami pakettjeinek megszerzésére irányul. Igaz, az Aeroflot egy hónapja jelezte, egyelőre lemond a KrasAir és partnerei beolvasztásáról, bár eredeti terve rájuk is kiterjedt. Ha a főügyészség vádat emel Abramovics ellen, javulnak az Aeroflot esélyei érdekeinek védelmezésére, mondta egy piaci elemző a Vedomosztyinak.

Abramovics kétszer bukott a Malévon

Abramovics már több mint egy éve meg akarja venni a Malévot - a magyar AirBridge közreműködésével -, hogy ugyancsak csatlakoztassa az AiRUnionhoz. Az orosz multimilliárdos a Malév harmadik privatizációs pályázatán 160 millió euró kifizetését ajánlotta a Malév adósságaiért, 20 millió eurót pedig tőkéjének emelésére, 4 millió eurót a részvényeinek megvételére szánt - írta akkor a Kommerszant. Ezzel az ÁPV Rt. szerint is a legjobb ajánlatot tette. A privatizációs testület azonban ahogy korábban 2005 áprilisában a második, úgy augusztusban a harmadik magánosítást is érvénytelennek nyilvánította, és a légitársaság állami kézben tartása mellett döntött. Abramovics akkor azt tervezte, nemzetközi bíróság(ok) előtt támadja meg a döntést, de erre ez ideig nem került sor.

Az év végén Abramovics új oldalról közelített: a Budapesti Értéktőzsdén érdeklődött az AirUnion részvényeinek bevezetésének lehetősége felől, ezzel is emelve a cége iránti bizalmat. Az üzletember nem adta fel szándékait: azt tervezi, hogy utasait ferihegyi átszállással, a Malév járataival juttatná el Nyugat-Európába. Ez becslések szerint évente akár egymillió új utast is hozna, így a Malév 2-3 éven belül nyereségessé válhatna.

A Malév vezetése szerint - ezt az álláspontot tette végül magáévá az ÁPV Rt. is - a magyar légitársaságnak egy nagyobb szövetséghez csatlakozva van esélye a felemelkedésre. A többek között az American Airlines és a British Airways nevével fémjelzett Oneworld tavaly év végén hivatalosan is meghívta a Malévot, s a csatlakozásra 2007 első felében kerül sor. A szövetség vezetése a privatizációs időszakban több módon is jelezte: ha az orosz cégek tulajdont szereznek a Malévban, a társaság aligha számíthat a csatlakozásra.