Túl sok a 25 adórendszer

Az Európai Bizottság által most tárgyalt javaslatról Kovács László vám- és adóügyi biztos tavaly decemberben a The Wall Street Journal című amerikai lap európai kiadásában beszélt először. Akkor úgy fogalmazott, a közvetlen adózás területén legfőbb privát prioritása a közös, konszolidált társasági adóalap megteremtése az Európai Unión belül, azaz az, hogy a társasági adó alapját ugyanúgy számolják ki minden tagországban.

Brüsszelben már 2004 szeptembere óta munkacsoport foglalkozik a kérdéskörrel, amelyben nemcsak az EU, illetve a tagállamok szakértői vesznek részt, hanem vállalati és egyetemi szakemberek is. Az EU-bizottság legújabb állásfoglalása szerint a munkacsoport "bátorító előrehaladást" ért el.

Versenyképességi okok

Kovács szerdai brüsszeli sajtóértekezletén úgy fogalmazott: annak, hogy az Európai Unió nem elég versenyképes számos partnerével, így az Egyesült Államokkal, vagy éppen az ázsiai feltörekvő országokkal szemben, egyik oka éppen az, hogy 25 különböző adórendszer működik a területén. Hangsúlyozta, ha a közös konszolidált társasági adóalapot sikerülne bevezetni (egyelőre még csak a technikai előkészítő tárgyalások folynak, s a téma bonyolultságát mutatja, hogy az EU-bizottság csak 2008-ban akarja hivatalosan előterjeszteni erre vonatkozó törvényjavaslatát), akkor az átláthatóbbá tenné a belső piac működését.

Kovács leszögezte, hogy csak az adóalapot akarják harmonizálni, arról nincs szó, hogy az adókulcsokat is az EU szabná meg. Ez mindenütt továbbra is nemzeti hatáskör maradna. Ennek ellenére elismerte, egyelőre mind a bizottságon belül, mind a tagállamok között vannak ellenzői az elképzelésnek (ez utóbbiak közé tartozik például Írország és Nagy-Britannia). Az uniós biztos szerint nagyjából tíz tagország határozottan támogatja, körülbelül ugyanennyi egyelőre habozik, kivár, a többiek pedig ellenzik a javaslatot.

Kovács azt szeretné, ha végül mind a 25 tagállam jóváhagyná az elképzelést, s így azt mindenütt bevezetnék. Ám ha ez nem megy, szóba kerülhet, hogy az ellenzők kihagyásával, úgynevezett "megerősített együttműködésben" vezessék be az új rendszert. Ehhez ugyanis nem kellene a 25 tagállam egyöntetű támogatása, elég lenne a minősített többség is. A magyar biztos leszögezte, hogy a közös konszolidált társasági adóalap bevezetése nem lenne kötelező azon cégek számára, amelyek csak hazájukban folytatnak tevékenységet. Ez az engedmény segíthet abban, hogy a tagállamok elfogadják az új szabályt.

Ötletnek jó, de lehetnek gondok

A Kovács-javaslat arról szól, hogy egy cégnek akkor is csak egy adóbevallást kell készíteni, ha több uniós tagállamban is vannak vállalatai, és az egyetlen bevallás alapján számolják ki az egyes vállalatok adókötelezettségét. Ez jelentős egyszerűsítéshez vezethet, ám több gyakorlati problémát is felvet - vélekedik Beer Gábor, a KPMG tanácsadó cég adómenedzsere.

Ilyen problémának nevezte azt, hogy nem lehet tudni, ebben az esetben ki lenne jogosult az adóbevallás ellenőrzésére: annak a tagállamnak az adóhatósága, amely adóhatóságának a bevallást beadják, vagy azé, ahol a leányvállalat működik, vagy lesz-e egy erre a feladatra kijelölt uniós szerv. Ráadásul, mivel tökéletes adótörvény nincs, feltehetően ez a szabályozás is számos további nyitott kérdést hagyna. Hogy ezeket kinek kellene tisztáznia, azt a szakértő szerint szintén nem lehet tudni.

Kovács László javaslatát mindezek ellenére elvileg jó ötletnek tartja a szakértő, mivel az európai uniós tagállamok társasági adózásról szóló szabályaiban jelentős különbségek vannak. Beer Gábor szerint azonban ha egységes adóalapról beszélünk, egységes adó előtti eredménynek kell lennie, vagyis az érintett cégeknek nemzetközi számviteli sztenderdet kell alkalmazniuk. Ezt azt jelentené a magyar cégek számára, hogy a magyar beszámoló mellett például az úgynevezett IFRS-beszámolót is el kellene készíteniük.

Fontos engedményt jelenthet Beer szerint, hogy a közös konszolidált társasági adóalap bevezetése nem lenne kötelező azon cégek számára, amelyek csak hazájukban folytatnak tevékenységet. Ez a csak hazai piacon érdekelt kisebb vállalatokat jelentős adminisztrációs plusztehertől szabadítja meg. Az igazi megoldást a szakértő az egységes számviteli szabályozás megteremtésében látná, ez azonban - a kontinentális és brit hagyományok különbsége miatt - "nagyon nagy falat" lenne az unió jelenlegi állapotában.

A magyar gazdaságnak jót tenne

A megvalósításban is rejlenek buktatók: már az áfaharmonizáció sem ment egyszerűen, pedig ez egy jóval fiatalabb, egyszerűbb adónem - mondta az Indexnek Oszkó Péter, a Deloitte adóosztályának vezetője. A társasági adó jóval régebbi hagyománnyal bír, így meglehetősen különböző adóztatási módok alakultak ki az egyes tagállamokban. Ha megszületik az irányelv, még akkor is lehetnek problémák annak értelmezésével - ugyanúgy, mint az az áfa esetében is volt.

Magyarországon a költségvetésnek inkább a forgalmi adókból van bevétele, mintsem a társaságiból. Nyugat-Európában ez fordítva van - véli Oszkó. Ha egyforma lesz az adóalap, az adórendszer, az adóterhek is összehasonlíthatók lesznek, így az európai vállalkozások könnyebben el tudják dönteni, érdemes-e Magyarországra jönni. Oszkó szerint mivel Magyarországon 16 százalékos a társasági adó, viszont Ausztriában 25, Hollandiában 29 százalékos, egy ilyen irányelv alkalmazása mindenképp vonzzaná a befektetéseket hazánkba.

Ez egyben azt is jelentené, hogy a magyar gazdaság versenyképessége mellett az EU-é és az unióbeli vállalkozásoké is nőne, hiszen olyan helyre tennék át működésüket, ahol - immár láthatóan - kedvezőbbek az adóterhek, így olcsóbbá válna a működésük.

A magyar költségvetés ilyen esetben egyébként biztosan pótolná valahonnan a kieső bevételt, de Oszkó szerint a vállalkozások adóterhei mégsem nőnének lényegesen, inkább csak átstrukturálódnának.