Elaludt az Airbus
A Qantas döntését csak részben indokolja, hogy évtizedek óta jó a kapcsolatuk a Boeing-gel. Az elemzők szerint inkább az áll a háttérben, hogy az Airbus nem vette figyelembe: a vevők a gazdaságosság, vagyis az ár, a sebesség, a szállítható utasok száma, a repülési távolság és az egy utasra jutó költség alapján választanak.
Amikor a Boeing a négy hajtóműves 747-ese helyett a hasonló kapacitású, de csak két - igaz, erősebb - hajtóműves 777-esét kezdte gyártani, az Airbus a kevéssel gazdaságosabb, de négy hajtóműves A-340-esét ajánlotta. A vevők azonban - a több karbantartást igénylő négy hajtómű miatt - azt annyira nem kedvelték, hogy az idén már csak 14 darabot rendeltek belőle. A másik gond, hogy az 550 személyes, kétemeletes óriás, az A-380-as gyártása féléves késést szenvedett, ezért a Qantas a London-Szingapur-Sidney, úgynevezett "Kenguru-vonalát" (amit az A-380-asokkal tervez) sem indíthatja időben, s máris jelezte kártérítési igényét.
A harmadik hiba, hogy csak késve reagáltak a B-787 Streamliner sikeres fogadtatására, és a konkurensének szánt A-350-est csak 2010-től szállíthatják.
Az ugyancsak fontos kínai vevők ugyan nagyjából azonos számú (60-70) gépet rendeltek mindkét gyártótól, ám a nagyon gazdag Emirátus Airlines 46, a Cathay Pacific 16 darab B-777-est rendelt 2005-ben. A világ legnagyobb repülőgép lizingelője, az amerikai ILFC (tulajdonosa a magyar származású Udvar-Házy István, aki Washingtonban hatalmas repülőgép-múzeumot alapított, egyik exponátuma egy leállított Concorde) is csak azzal a feltétellel rendelt 12 darabot az A-350-esből, ha azokat az igényei szerint módosítják. Az elemzők szerint az Airbus problémái negatívan hathatnak az Európai Unió egész gazdaságára is.