Irreálisak a térségbeli gazdaságok hivatalos adatai

A közép-európai országok számára létfontosságú a külföldi tőkebeáramlás fellendülése, ezt azonban akadályozhatja az a túlságosan sötét kép, amit a hivatalos adatok tükröznek - állítja a Financial Timesban megjelent cikkében Matthew Olex-Szczytowski, az Európai Beruházási Bank osztályvezetője és Jacek Rostowski, a budapesti Közép-Európai Egyetem közgazdasági professzora. Az Európai Unióban ugyan elismerik a térség nyolc csatlakozó államának egyes sikereit - például a gazdasági növekedési mutatót, amely szerint ebben a negyedévben a GDP átlagosan 3,5 százalékkal bővült -, ám kulcsfontosságú eredményeket nem vesznek figyelembe, miközben számos probléma fontosságát eltúlozzák.

Árnyékgazdaság

A hivatalos adatok legsúlyosabb hiányossága, hogy kivétel nélkül a valóságosnál jelentősen kisebb GDP-növekedést mutatnak, mert figyelmen kívül hagyják az árnyékgazdaságot. A szocializmus bukása óta ez széles körben terjed a gyorsan bővülő vállalkozói szektorban, nagyságrenddel nagyobb, mint az unióban, s növekedése egyre gyorsul. Friedrich Schneidernek, a linzi egyetem közgazdászának becslése szerint az árnyékgazdaság mérete a nyolc országban 2000-2001-ben elérte a hivatalos GDP 28 százalékát, míg a kilencvenes évek elején még csak 23 százalék volt. Az egyes országok közt e tekintetben jelentősek a különbségek: míg Csehországban és Szlovákiában "csak" a bruttó hazai termék 18 százaléka, Lettországban annak 40 százalékát teszi ki. Vagyis a hivatalos statisztikákból kimarad évi 100 milliárd eurónyi termelés, annyi, amennyi a cseh és a szlovák GDP együtt.

Rossz hangulat

A munkaerőpiacok állapota is jobb az adatok által mutatottnál. A munkaképes korúaknak ugyanis Csehországban 18, Észtországban 33 százalékát az árnyékgazdaság alkalmazza. A helyi vizsgálatok megerősítik ezeket az adatokat. Lengyelországban például a magánvállalkozók szövetsége 19 százalékra teszi az árnyékgazdaságban dolgozók arányát. A posztkommunista elitek azonban politikai okok miatt nem akarják elismerni, hogy a hivatalosan munkanélkülinek nyilvánítottak tömegei a valóságban dolgoznak. Ez is hozzájárul ezeknek az országoknak az elkeseredett hangulatához. Egy új lengyel közvélemény-kutatás szerint a lengyelek 68 százaléka szerint sokat romlott az élet a kommunizmus bukása óta, miközben reálértékben tíz év alatt 55 százalékkal nőtt a lakossági fogyasztás - szemben az EU 26 százalékos átlagával.