Dollármilliárdokat csalhattak el amerikai befektetési alapok

A főügyésznél az ügyben érintett, ám bűneit megbánó Canary "hedge-fund" tett bejelentést, miszerint visszaélések történnek a befektetési jegyek kereskedelme során. Az alapok állítólag dollármilliárdokkal rövidíthették meg a kisrészvényeseket. Egyes cégeknek és személyeknek ugyanis módjuk volt befolyásolni a kereskedési rendszer működését, s a gyanú szerint éltek is ezzel a lehetőséggel.

Késői kereskedés

Az egyik ilyen módszer az úgynevezett késői kereskedés volt. A befektetési alapok egy jegyre jutó eszközértékét naponta határozzák meg, s ez az ár az irányadó a piacon egészen a délután 4 órás zárásig. Az ezt követően vásárolt jegyeket már a következő napi árfolyamon számolják el, legalábbis az átlagügyfelek esetében. A Canary bevallotta, egy bizonyos kör - közöttük a nagynevű Bank of America Nation alapja, a Banc One, a Janus vagy a Strong - törvénytelen módon eltért ettől. A Canary vételi megbízásait ugyanis a fenti cégek akár este 9-ig is hajlandók voltak teljesíteni az aznapi áron, így a cég a késő délután napvilágot látott információk felhasználásával óriási haszonra tehetett szert az üzleteken. (A módszert Spitzer úgy jellemezte, hogy olyan, mint ha ma fogadnánk a tegnapi lóverseny győztesére.)

Önként fizet

A késői kereskedési lehetőségért cserébe a Canary vállalta, hogy jelentős összeget tart hosszabb távon a fenti cégek alapjaiban. A Canary, elébe menve a vizsgálatnak, 30 milliós kártérítés és 10 millió dollár büntetés kifizetését ajánlotta fel. Edward Stern, a cég vezérigazgatója - a Forbes magazin leggazdagabb amerikaiakról összeállított listáján a 80. helyen álló Leonard Stern fia - tízéves önkéntes befektetésijegy-vásárlási moratóriumot vállalt magára.