Nagy pénz van a varangyban

"Eléggé hülyén veszi ki magát, hogy az Egyesült Államok népe, amely embert vitt a Holdra, képtelen békát tenyészteni". Ezt nem Hruscsov, hanem Ken Holyoak mondta, miután 34 éven át tartó munkáját állítása szerint sikerrel fejezte be.

Nagy pénz van a varangyban

Ken Holyoak kidolgozta a gazdaságos házi békatenyésztés technológiáját

Az Egyesült Államok Latin-Amerikából és Ázsiából évente 3,7 millió fontnyi (1 font 0,45 kilogrammot tesz ki) békát importál. Főként a combok miatt, az állatok egy részét pedig kísérletekhez használják. A comb fontja jelenleg 3,84 dollár (1100 forint).

Drágám, adj vizet a kutyának, és takaríts ki a békaólat!

Holyoak, aki egymás felett elhelyezett műanyag tálcákon növeszti kétéltűjeit, azt vizionálja, hogy idővel az amerikai háztartás normál része lesz a család szükségéleteit kiegészítő békatenyésztő sufni. Bár az AP hírügynökség kiderítette, hogy eddig még senki sem vásárolt ilyen szerkezetet, az egyébként haltenyésztésből élő feltaláló 1000 dolláros tenyésztő kurzusának hallgatói közül már többen érdeklődtek.

A Nagy Titok: rezegtetni kell a nyúlbogyókat

Holyoak 31 országban tanulmányozta a békatenyésztési módszereket, a dolognak ugyanis van egy igencsak fogós része: a békák élő rovarokkal szeretnek táplálkozni, és a mozgás váltja ki belőlük az étkezési ingert. Az amerikai feltaláló azt állítja, hogy az ő állatai megeszik a pellet (vagyis nyúlbogyóra emlékeztető kiszerelésű) tápot is. Hogy miként? Ken külföldi példák alapján olyan gépet szerkesztett, amely rezegteti a bogyókat.

A halfarmer azt állítja, hogy 180 nap alatt félfontosra tudja hizlalni a békákat, amelyek ezt a méretet a természetben két-három év alatt érik el. Ami a dolog gazdaságosságát illeti, a Holyoak-módszerrel egy font combot 2 dollárból lehet kihozni, ehhez járul a földterület, a hizlalóépület és a munkaerő költsége.

Csak erős gyomrúaknak: a latin-amerikai békatenyésztés borzalmas titkai

Állattenyésztési szakértők egyelőre szkeptikusan nyilatkoznak a találmány üzleti lehetőségeiről, mivel a munkaerő és a táp szerintük túlzottan drágák az Egyesült Államokban. Egy egyetemi tanár például rámutatott, hogy Dél-Amerikában a tenyésztés azért gazdaságos, mert a békákat döglött csirkéken nevelt kukacokkal táplálják, ami az USA-ban érthető módon tilos. Holyoak ezzel szemben arra aspirál, hogy az amerikaiak hajlandóak lesznek kicsit többet fizetni a megbízható minőségért.