Robbant a belgrádi ingatlanpiac
A szerb fõvárosba – a vidék elnéptelenedésével párhuzamosan – ömlik a nép, az épp terjeszkedõ bankszektor pedig ontja a hiteleket. Építkezés meg kevés van. Az eredmény: a beruházók akár nyolcvan százalékos hasznot is elérhetnek, a 700-800 eurós jövedelemre tömegek vesznek fel akár 60 ezer eurós hitelt, az ingatlanárak pedig rakétaként emelkednek.
Aki ma Belgrádban irtózatosan nagyot akar kaszálni, az ingatlanban utazik: a szerb fõváros jobb helyein tavaly 30-40 százalékkal nõttek az ingatlanárak, s bár az ütem csökken, szakemberek erre az évre is átlagosan 5-10, a frekventáltabb helyeken pedig 20 százalékos emelkedést várnak.
Ma egy Belgrád központjában lévõ lakás négyzetmétere 1600-1700 euróba kerül, de a távoli, egyebek mellett csatornázás nélküli külvárosokban is elkérnek 800-1000 eurót egy négyzetméterért.
Migrálnak és eladósodnak
A fõ ok a kereslet és a kínálat közti szakadék: szakértõk szerint a szerb fõvárosban jelenleg legalább 100 ezer lakás hiányzik, viszont most már hosszabb ideje évente csak mintegy 3 ezer épül. Egyes szakértõk szerint a Szerbiában zajló migrációs folyamatok miatt (ezek szempontjából a ma még elvben szerb Koszovó is komoly súllyal bír) öt éven belül az ország fele lakossága Belgrádban fog élni, a másik fele pedig a többi városban. Tény - és a gazdasági szakemberek, szociológusok naponta kongatják is miatta a vészharangot -, hogy a szerb vidék gyorsuló ütemben néptelenedik el.
A migráción kívül a Szerbiában jelenleg a gyors terjeszkedés szakaszát élõ bankszektor is hozzájárult az iszonytató belgrádi ingatlanboomhoz: a lakáshitelek száma az elmúlt egy-két évben ugrásszerûen nõtt, feltételeik a lakossági hirdetések szerint igen kedvezõek. Ez is az oka annak, hogy az õket igénybe vevõk eddig átlagosan 60 ezer euró adósságba verték magukat, miközben a szerb átlagfizetés valahol havi 700-800 euró körül van.
De nem építkeznek
A fõ ok azonban mégis az építkezés - igényekhez képest - lassú volta. Belgrádban az elmúlt évek menekültáradatára, s az újabb betelepülésekre való tekintettel - az európai fõvárosok közül talán egyedül - ma tízezer számra kellene építeni a lakásokat, csakhogy nincsenek nagy beruházók, akik ezt megtennék. Újbelgrádban, a város Duna és Száva által közrefogott részében elindult ugyan egy 2000 lakásos projekt, amelyrõl azt hitték, hogy lenyomja az árakat, de az sem változtatott semmit. Olyan gyorsan elkeltek a még el sem készült lakások, hogy áruk a kezdeti, négyzetméterenkénti 1100 euróról 1300-ra emelkedett.
A Politika címû belgrádi újság szerint aki ma lakást épít Belgrádban, az 30-80 százalékos haszonra számíthat, miközben ennek a befektetésnek világátlagban 10-12 százalék a nyereségrátája.
