Kártyacsatában a benzinkutak

A kártyatulajdonossá vált vevő úgy érzi, a tankolás mellé kínált előnyök miatt érdemesebb kizárólag a kártyát kibocsátott társaságnál tankolnia. A verseny azonban komplex, a vevők figyelik más cégek árait, szolgáltatásait is, s ha úgy látják jónak, átpártolnak.

A legkönnyebben a lakossági vásárlók váltanak. Elég, ha kedvencüknél néhányszor pocsék kávét kapnak, rossz a pumpa, nem tiszta a mosdó vagy nem elég készséges a kiszolgáló. Valójában nem is kell váltaniuk: elég mindenütt kiváltaniuk az adott társaság pontgyűjtő kártyáját – ilyen minden nagyobb magyarországi forgalmazónak van –, s ott tankolni, ahol adott esetben célszerűbb. Ezt persze tudják a benzinkutas cégek is. Az egy pont egy forint értékben való levásárlás mellett olyan többleteket – például ajándéksorsolást – kínálnak, amelyekkel visszatérésre ösztönzik a vevőiket.

Csáberőt jelenthet a pontok levásárlási lehetőségének a szélesítése is. A társaság saját üzem- és kenőanyaga, valamint a boltjában, éttermében kapható termékek mellett mára számos más kiskereskedelmi hálózat egységeiben is levásárolhatók a gyűjtött pontok. Mégis hiba azt gondolni, hogy a pontokon keresztüli forintokkal ténylegesen is kapnak valamit a vevők. „Bizonyára szívesen venné, ha a vásárlások, tankolások hoznának is valamit a konyhájára” – írja az egyik üzemanyag-forgalmazó, holott, amikor pontokat ad, csak a vevőn szerzett nyereségéből enged egy kicsit, hosszú távú érdekeit szem előtt tartva.

A másik fő kártyatípus a feltöltőkártya. A Lukoil Startot természetes és jogi személyeknek is kínálják, s hozzá – adott mennyiségű vásárlás mellett – árkedvezmény is jár a bolti termékekből és a kenőanyagokból. Hasonló a Mol kis- és középvállalkozásoknak kifejlesztett Teletank kártyája. A fentieknél szorosabb eladó-vevő kapcsolatot takar a hitelkártya.

A Mol Multipontja hátterét az OTP Bank, a Shell Citibankét értelemszerűen a Citibank adja, de van/készül a Lukoilnál is hitelkártya. A Mol plasztikjához 150–600 ezer forintos keret tartozhat, és pontgyűjtésre is ösztönöz – a preferált, drágább üzemanyag dupla pontot ér –, illetve a Mol-kutak boltjain kívül több hazai kereskedelmi lánc egységeiben is levásárolható. Most épp állatkerti látogatásra buzdít. A cég kútjainál hamarosan használható lesz az American Express hitelkártya is.

A Shell kétféle hitelkártyája az akár háromszázalékos (literenként kilencforintos) árkedvezménnyel csábít, a Classic és Arany plasztik a hitelkeret nagyságától függően további kedvezményeket, például utazási biztosítást is kínál. A Lukoil elsősorban az agrárkamara fizetőképes tagjait célozta meg. Az igazán nagy üzlet azonban a flottakártya. Itt az üzemanyag-forgalmazó hitelezi meg a tankolást és az egyéb vásárlásokat, a számlát pedig havonként, kéthavonként nyújtja be. A flottakártyának ismert az „egyszerű”, vállalati és a közúti fuvarozóknak kifejlesztett formája is.

Minden jelentős hazai forgalmazónak van flottakártyája. A készpénzmentes vásárláson kívül a sokoldalú felhasználás – általában az út- és kompdíj, illetve a parkolási díj kifizetése, kérésre a flotta gazdálkodásának kezelése, adó-visszatérítés intézése és persze az árkedvezmény – jelenti a vonzerőt. Kisebb részük csak belföldön használható, de az az általánosabb, hogy a kibocsátó külföldi kútjainál, illetve egyéb, a szerződésben meghatározott határon túli költésnél is igénybe veszik. Az OMV és az Agip e téren előnyt élvez a többiekkel szemben, amennyiben üzleti kártyájuk az egyik nagy európai üzletikártya-lánchoz, a 19 ezer töltőállomásnál használható Routexhez tartozik.