A Vodafone Plc. élén Arun Sarin váltotta Christopher Gentet, miután a brit távközlési cég rekordveszteséget szenvedett el. Gent 300 milliárd dollárt költött akvizíciókra, ezen belül 2000-ben 185 milliárdot a Mannesmann megvásárlására. Abban az évben az akvizíciók értéke elérte a 806 milliárd dollárt Európában a Mannesmann-ügylet nélkül, míg tavaly már csak 557 milliárd dollárt tett ki ez az összeg.
Az új mantra a költség- és adósságcsökkentés
A mai vezetőktől nagyszabású akvizíciók és szövetségkötések helyett azt várják, hogy minél nyereségesebben működtessék vállalatukat. A német Deutsche Telekom AG vezérigazgatói posztját Kai-Uwe Ricke vette át Ron Sommertől azzal a feladattal, hogy jócskán faragja le a vállalatóriás 64 milliárd euróra rúgó adósságát, ami ugyancsak főként az akvizíciók következtében halmozódott fel.
Szintén a költségek csökkentését és a nyereség növelését várják Josef Ackermanntól, aki tavaly májusban váltotta fel Rolf Breuert a Deutsche Bank elnök-vezérigazgatói posztján.
Folytatódnak a lemondások
Vezércserékre persze más nagy európai cégeknél, így a nagy médiavállalatoknál is találhattunk bőségesen példát. Júliusban távozni kényszerült Jean-Marie Messier, a Vivendi Universal SA, és Thomas Middelhoff a német Bertelsmann AG éléről. De nem járt jobban Hugo Powell sem, aki az Interbrew sörgyártó csoport és Luc Vandevelde, aki a Marks & Spencer ruházati kiskereskedelmi cég vezérigazgatói székét volt kénytelen feladni.
A lemondások az utóbbi időkben is folytatódtak: alig két hete távozott posztjáról Henning Schulte-Noelle, aki 11 évig állt az Allianz AG élén, hogy átadja helyét Michael Diekmannak, aki végigjárta a szamárlétrát a német biztosítónál. A tulajdonosok azt várják az új elnök-vezérigazgatótól, hogy kemény leépítéseket hajt végre a veszteséges Dresdner Banknál, amelyet elődje vásárolt 2001-ben 23,5 milliárd euróért.