Belebukhat a sikerbe a szlovák kormány

A most leköszönő Dzurinda-kormány teljesítményén nem látszik, hogy folyamatos politikai manőverezés közepette végezte dolgát: bevezette Szlovákiát az Európai Unióba és a NATO-ba, megfékezte az ország eladósodását, megreformálta az ellátási rendszereket, fenntartható növekedési pályára állította a gazdaságot.

Remek mutatók

Két éve működik a kiskapuktól mentes 19 százalékos egykulcsos adó (személyi jövedelemadó, társasági nyereségadó, általános forgalmi adó), eltörölték az osztalék- és az örökösödési adót, lefaragták az államháztartás hiányát, a sokáig háttérbe szorult Szlovákia vonzó terep lett a külföldi beruházók körében.

Pozsony olyan jól áll az eurócsatlakozás feltételeinek teljesítésével, hogy a visegrádi négyek közül elsőként, 2005 novemberében, belépett a közös pénz előszobájának számító ERM II rendszerbe. Az adósság/GDP arány nemhogy nem közelíti a 60 százalékos plafont, még csökkent is: 2002-ben 43,7 százalék volt, tavaly viszont már 35,2 százalékra süllyedt.

A 2002-ben még 7,8 százalékos államháztartási hiány tavaly a GDP 2,95 százalékának felelt meg - vagyis a 3 százalékos felső határ alá került -, az idén pedig a pénzügyminisztérium 2,7 százalékot prognosztizál.

Populizmus

A GDP növekedési üteme 2003 negyedik negyedéve óta mindig eléri az 5 százalékot, a lendület hatása már a munkanélküliség csökkenésén is látszik: 2006 első negyedében 14,9 százalék volt, szemben a korábban megszokott, 20 százalék körüli arányokkal. A közel 400 ezer munkanélküli 55 százaléka viszont tartósan állás nélkül van.

A makrogazdasági mutatók látványos javulása azonban eddig nem jelentett a nagy többség számára életminőségbeli javulást is, amit az is jelez, hogy a szombati előrehozott parlamenti választásokon a közvélemény-kutatások szerint nem a mostani koalíciónak áll a zászló.

Az ellenzéki, magát szociáldemokratának minősítő, külföldön inkább populistának nevezett Smer a legutolsó felmérés szerint 31 százalékos, a régi „mumus" Vladimír Meciar vezette HZDS 10-12 százalékos, a nacionalista SNS 8-10 százalékos támogatottságot élvez.

A mostani kormánykoalíció pártjai közül a Mikulás Dzurinda kormányfő vezette SDKÚ támogatottsága 11-12 százalékos, a kereszténydemokrata KDH-é 10-11 százalékos, a magyar MKP-é pedig 10-12 százalékos. Bejuthat a parlamentbe az 5 százalékos küszöb körül mozgó Szabad Fórum - ez az SDKÚ-ból vált ki -, valamint a kommunista KSS is.

Restauráció

Az ellenzék a reformok visszacsinálásával kampányol, hivatkozva arra, hogy a mostani adó- és szociális rendszer igazságtalan és szegényellenes. A Robert Fico vezette Smer 25 százalékos különadót vetne ki a bankokra és a monopolhelyzetben levőnek minősített nagyvállalatokra, változtatna a magánnyugdíjpénztárak finanszírozásán és teljesen leállítaná a privatizációt (még reprivatizációt is emlegetett).

A mostani kormánypártok kitartanának a reformok mellett, tovább faragnának az egykulcsos adón, a fizetőssé tett egészségügyben azonban kisebb korrekciókat hajtanának végre. Az SDKÚ ugyanakkor növelné a cigaretta jövedéki adóját vagy új adónemeket vezetne be, hogy biztosítsa a költségvetési bevételeket.

Ha a választások után HZDS-Smer-SNS összetételű kormány állna fel, akkor a szlovák korona árfolyama látványosan gyengülne - állítják elemzők -, és halasztást szenvedhet az euró bevezetése. Ha a mostani kormánypártok maradnak hatalmon - amire kisebb az esély, legalábbis ebben a kombinációban -, akkor viszont a fizetőeszköz látványos erősödésbe is kezdhet.