Mária
-6 °C
-2 °C

Bojkott az Esso és Amerika ellen

Bojkottot szerveznek az Esso - az amerikai ExxonMobil olajcég brit érdekeltsége - ellen a Greenpeace és a Föld barátai nevű környezetvédő mozgalmak. Ez utóbbi társaság magyar szervezete tovább megy, és az összes amerikai cég minden termékét bojkottálja - tudta meg az Index.
A felhívást közreadó két szervezet úgy tartja, hogy az ExxonMobil lobbizta ki George Bush amerikai elnöknél az üvegházgázok kibocsátásának visszafogását célzó kiotói egyezmény amerikai felmondását - írta a Daily Mail. Olyan - baloldali - hírességeket is megnyertek a bojkott ügyének, mint Bianca Jagger és Annie Lennox, arra próbálja rábírni a brit autósokat, hogy ne tankoljanak az 1620 nagy-britanniai Esso-kút egyikénél sem. (Bianca Jagger ugyanilyen lelkesen támogatta Daniel Ortega baloldali diktatúráját Nicaraguában.) A kampány kedden kezdődik.

A magyaroknak nem elég az Esso

Mint a Magyar Természetvédők Szövetségétől megtudtuk (az MTVSZ a Föld Barátai hazai szervezete), ők természetesen részt vesznek a bojkottban, de nem csak az Esso, hanem minden amerikai cég termékeit a polcon hagyják. Két nappal a Föld Napja előtt, április 20-án ugyanis a Védegylet nevű szervezet átfogó bojkottot hirdetett meg, válaszul George W. Bush amerikai elnök bejelentésére, hogy országának nem áll szándékában csatlakozni az üvegházgázok kibocsátásának csökkentéséről szóló kiotói egyezményhez. A Védegylet felhívásához több magyar csoport is csatlakozott.

Sötétben bújkáló amerikaiak

Nincsenek illúzióink, tudjuk, hogy ettől nem rendül meg az amerikai gazdaság - fejtegette az Indexnek a Védegylet egy munkatársa. A környezetvédő hangsúlyozza, hogy figyelemfelkeltő akcióról, gesztusról van szó, konkrét hatása valószínűleg minimális. Már csak azért is, mert valójában nem tudni, melyik vállalat amerikai a bonyolult tulajdonviszonyok szerint. A felhívás tipikus, jelképszerű vállalatok termékeire vonatkozik, mint például a Coca-Cola vagy a McDonald's - mondta a környezetvédő. Korábban az Európai Parlament két képviselője javaslatot tett közzé egy holland napilapban, amelynek lényege, hogy amennyiben az USA kimarad a kiotói egyezményből, akkor az EU sújtsa kereskedelmi szankciókkal az amerikaiakat. Az Etikus Fogyasztó nevű brit szervezet pedig április végén honlapján közölt egy listát azokról a vállalatokról, amelyek komolyabb pénzekkel támogatták Bush kampányát. A szervezet a cégek termékeinek bojkottjára szólított fel.

A zöldek egyébként nem csak az Essóval, illetve amerikai anyacégével, a világ egyik legnagyobb vállalatának számító ExxonMobillal néznek farkasszemet. Információink szerint több amerikai energiavállalat nagyívű reklámkampányra készül, hogy meggyőzze az amerikaiakat arról, hogy az Egyesült Államok energiaproblémáira nem a takarékosság és az új energiaforrások felhasználása, hanem a termelés növelése a megoldás, a helyzet kulcsa pedig az olaj- és gázkitermelő cégek kezében van. A cégek egy része komolyabb összegekkel támogatta a Busht a kampány során. Bush és alelnöke, Dick Cheney maga is az olajiparban dolgoztak, mielőtt politikai pályára léptek volna.

Bush talán mégsem maga az ördög?
Megjelent az első olyan írás a magyar sajtóban, amely nem esik neki kritikátlanul Bush elnök döntésének, amely miatt az eleve szkepszissel fogadott republikánus elnök lett a kapitalizmusellenes ideológiával átitatott környezetvédő és globalizációellenes közbeszéd fő támadási célpontja. Seres László az Élet és Irodalomban megjelentetett cikkében felsorol néhány - egyébként bárki által hozzáférhető - tényt: a légszennyezés háromnegyedét produkáló országok eleve felmentést kaptak a kiotói feltételek betartása alól, az elnököt "Európa szuverenitása elleni támadással" vádoló európai országok közül pedig összesen kettő (Nagy-Britannia és Németország) teljesíti ezen feltételeket. A cikk számos tudományos forrásra hivatkozva mutatja be, hogy a közvélekedéssel ellentétben egyáltalán nem egyértelmű, milyen mértékben létezik egyáltalán globális felmelegedés, illetve hogy megalapozott-e emiatt beleavatkozni a termelés, fogyasztás, energiafelhasználás jelenlegi módozataiba. "Az utóbbi évtizedek minden jelentős környezetvédelmi beruházása, találmánya a fejlett világnak, leginkább Amerika többé-kevésbé szabadpiaci viszonyainak köszönhető. Márpedig ha egy nem bizonyítható potenciális veszélytől bepánikolva a legfejlettebb államok gazdasága visszaesik, akkor ki fog környezetkímélő technológiákat feltalálni és a harmadik világnak eladni? Hallott már valaki jelentős indiai vagy kínai környezetvédelmi technológiáról a riksán kívül? " - fogalmaz a szerző. "A világ központi tervezőinek szükségük van a klímakatasztrófa fenyegetésére" - írja a Wall Street Journal. Hogy miért? "Azért, mert gazdasági elképzeléseik mélyen szocialisták, ezért terveik vannak velünk. (...) Ők azok, akik egy boldogabb, környezetbarátabb jövő vallásos víziójával a fejükben a mai generációk zsebében turkálnának" - válaszol Seres.