Előd
7 °C
16 °C

Felidegesítette a borországokat az Európai Unió reformterve

2007.06.14. 13:52
Politikai döntést, azaz szakminiszteri állásfoglalást tart szükségesnek több uniós ország a tervezett közösségi borpiaci reformmal kapcsolatban - tájékoztatta az újságírókat Budapesten Rudolf Nickenig, a Német Borszövetség igazgatója. Az uniós borpiaci reform helyzetét a jelenleg is a magyar fővárosban zajló Szőlő és Bor Világkongresszus negyedik napján vitatták meg a szakértők.

A szakmai konzultáción kitűnt: a jórészt kelet és közép-európai államok szakértői nem értenek egyet az unió bizottságának tervezett reformlépéseivel. Szerintük ugyanis súlypontváltozásra volna szükség a reformokban. Nem a szőlőültetvények kivágásának ösztönzését kellene előtérbe helyezni, hanem a bormarketingre fordított forrásokat lenne szükséges növelni, továbbá ösztönözni kellene a minőségi borelőállítás feltételeinek megteremtését.

A Német Borszövetség igazgatója külön aláhúzta, hogy a várhatóan július 4-én hivatalosan is nyilvánosságra kerülő borpiaci reformjavaslatok túlzott mértékben kívánják finanszírozni az ültetvények kivágást. Ez a konzultáción résztvevő államok megbízottai szerint jelentős forrásokat vonna el a marketingfeladatoktól és a minőségi bor előállítását ösztönző tevékenységtől.

Egymilliárd euró

Az uniós borpiaci reform több mint 1 milliárd eurót szánna 2008-2013 között az ültetvénykivágás finanszírozására. Ez a tervek szerint mintegy 400 ezer hektárral csökkentené az unió szőlőtermő területét. Jelenleg az uniós borágazat támogatási forrása mintegy 1,5 milliárd euró.

Rudolf Nickenig szerint az Európai Bizottság lényegében az érintettek meghallgatása nélkül kíván dönteni a borágazat jövőjéről. A tervezett piaci reformokkal ugyanis sok állam nem ért egyet - például a lepárlás túlzottan forrásigényes fenntartásával -, és ennek ellenére terjeszti elő javaslatait július elején a bizottság.

A kormány véglegesítse

Rudolf Nickenig szerint elsősorban a szerkezeti átalakítást kellene ösztönözni. A döntési jogokat az államok kezében hagyni, nemzeti programokat indítva a piacok megszerzésére és megtartására. Több fogyasztói információt kellene adnia a borászoknak az eddigieknél. Emellett egyenlő elbánásban kellene részesíteni az uniós országok és a harmadik országbeli szőlőtermelőket és borelőállítókat. Továbbá a hagyományok tiszteletére is nagyobb szükség volna, hogy a borelőállítás ne váljon iparággá. A német szakértő szerint a piac teljes liberalizációja ezen a területen elfogadhatatlan.

Müller István, a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetségének igazgatója azt sürgette, hogy a magyar kormány a szakmai szervezetek véleményét figyelembe véve mielőbb véglegesítse hivatalos álláspontját. Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára az MTI-nek arról beszélt, hogy nem a kivágást, hanem a minőségi borelőállítást kellene ösztönözni, több forrást biztosítva a piacra jutás feltételeinek eddiginél jobb megteremtésére.