Az indítvány elfogadása óriási jelentőségű volna Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovénia, Szlovákia, Észtország, Lettország, Litvánia, valamit Ciprus és Málta számára, hiszen az EU ezzel határozottan állást foglalna amellett, hogy 2004-től az unió teljes jogú tagjaivá válhatnak, s az év júniusában már részt vehetnek az európai parlamenti választásokon.
A bővítés legnagyobb akadálya az, hogy nem csupán a tagok és a tagjelöltek között nincs megállapodás a közvetlen agrártámogatásoknak az újonnan belépőkre való kiterjesztéséről, de maguk a tagok sincsenek egységes állásponton. A spanyol javaslat ezért azt is tartalmazza, hogy a tagállamok halasszák el a döntést ez ügyben: a sevillai csúcson határozzák meg a csatlakozási tárgyalások befejező szakaszának menetrendjét, ám ettől a tagok még tovább folytathatnák a közvetlen támogatásokról folyó vitát.
Vita az agrártámogatásokról
A tagok közül főképp Franciaország ragaszkodik ahhoz, hogy miután a direkt támogatások a közösségi joganyag részét képezik - amire a spanyol indítvány is rámutat -, az újonnan csatlakozókkal szemben nem lehet diszkriminációt alkalmazni. A másik oldalon az EU-büdzsé nettó befizetői - mindenekelőtt Németország - azzal érvelnek, hogy a közös agrárpolitika (CAP) reformja nélkül a támogatások kiterjesztése túl nagy többletterhet jelentene számukra. Gerhard Schröder kancellár a hét végén úgy nyilatkozott, hogy országa - amelynek a tíz új tag belépésével évi 8 milliárd euróval kellene növelnie hozzájárulását az EU-költségvetéshez - a jelenleginél nagyobb befizetést nem engedhet meg magának. Joschka Fischer külügyminiszter a tegnapi ülésen kiállt a 2004-es bővítés mellett, de leszögezte, hogy ehhez a CAP reformja szükséges - jelentette a Reuters.