Az EU fél az orosz pénztől

Az EU-n kívüli szuverén vagyonalapokra uniós szintű szabályozást kell találni - tette egyértelművé véleményét az Európai Bizottság (EB) monetáris politikáért felelős tagja, Joaquín Almunia. Az eltérő, adott esetben szigorú nemzeti korlátozások szükségessé teszik, hogy uniós szinten fogalmazzák meg az alapokkal szembeni elveket, különben nem működik az egységes belső piac.

Brüsszel a következő hetekben konkrét javaslattal áll elő, hogy milyen módon biztosítsák az állami alapok transzparenciáját. Még csak körvonalazódnak a tervek, az egyik opció szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) - egyelőre kidolgozás alatt lévő - szabályozását honosítanák meg, de olyan elképzelés is van, amely az EB-t több hatalommal ruházná fel. Ezt elsősorban London ellenezné, amely attól tart, ha utóbbiról a belső piaci politikák keretében döntenek, akkor az minősített többséggel megkerülhető.

Jöhet a tőke, de...

Amint egy EB-tisztviselő nyilatkozott a brit Telegraphnak: "Brüsszel nem akarja elbarikádozni magát a külföldi tőke elől, ám megoldást kell találni a hatalmas alapok ellenőrzésére, amelyek politikai céllal készülnek stratégiai európai cégek felvásárlására."

Németország az utóbbi egy-két évben sikerrel akadályozta meg, hogy orosz befektetési alap részesedéshez jusson olyan vállalatokban, amelyek kulcsfontosságú technológiáját védettnek akarja tudni (például az Airbust gyártó és a hadiiparban is aktív EADS vagy a Deutsche Telekom is orosz befektetők célkeresztjébe került). Az energetikában már konkrét brüsszeli javaslat is született, amellyel megakadályoznák az orosz terjeszkedést: az engedély egyik feltétele, hogy Moszkva is lehetővé teszi az uniós befektetést Oroszországban.

Brüsszelben arra is intenek, hogy éppen a belső piac elvei akadályozhatják meg a szuverén alapok korlátozását. Ha ugyanis azok már megszerzett uniós érdekeltségeken keresztül akarnak terjeszkedni, akkor keveset lehet tenni, hiszen az uniós tagállamokban bejegyzett vállalatok szabadon fektethetnek be.