Salamon
6 °C
14 °C

Legyűrte Brüsszelt az áramlobbi

2007.06.08. 07:42
Megbukott az Európai Bizottság energialiberalizációs programjának egyik fontos eleme - nem választják szét az energia termelését és elosztását.

Németország és Franciaország elutasította, hogy a verseny fokozása érdekében szétválasszák az energiaszolgáltatást a hálózatok tulajdonlásától, és az unió energiaügyi minisztereinek luxemburgi találkozóján tegnap kisebbségben maradt az Európai Bizottság (EB) liberalizációs javaslatát elsősorban támogató Nagy-Britannia, Írország és Hollandia.

Brüsszel tavaly az energiaárak csökkentése érdekében kezdeményezte, hogy a nemzeti piacokon majdhogynem monopóliumot élvező nagyvállalatokat fosszák meg attól a joguktól, hogy egyetlen cég birtokolhasson erőműveket és az energiát célba juttató infrastruktúrát. Ha ezeket az óriásokat sikerülne "feltörni", akkor több szereplő rúghatna labdába, ami várhatóan mérsékelné az árakat is - véli az EB energetikáért felelős tagja, Andris Pielbags.

Még nincs teljesen lefutva

Az utolsó szó még nincs kimondva a vitában, hiszen a tavaszi EU-csúcs tanulmányt rendelt az EB-től, amelynek föl kell sorakoztatnia az ellene és a mellette szóló érveket, beleértve egy gazdasági szimulációt is. Mindenesetre a francia EdF és a német E.On energiacégek sikerrel lobbiztak és alternatívaként teljes mellszélességgel támogatják a Németország, Franciaország és a Benelux államok között létrejött megállapodást, amely összekapcsolja az öt ország villamosenergia-piacát.

A cél, hogy 2009-re harmonizálják az energetikahálózati kapcsolódásokat, amellyel nagyobb szolgáltatási biztonságot nyújthatnak. Bár eddig is volt példa nemzetközi (kölcsönös) áramellátásra, ez csupán rendkívüli vészhelyzetre vonatkozott, és nem ért fel a most megcélzott igazi piac kialakításával. Ha Németország például kiegészítő francia áramvásárlásra kényszerült, gondoskodnia kellett elegendő hálózati kapacitásról is - erre a jövőben nem lesz szükség. Ugyanakkor Luxemburgban az EU távközlési miniszterei elfogadták a külföldről indított, illetve fogadott hívások ("barangolás") díjszabásának mérséklését, így mód nyílik arra, hogy már nyáron profitáljanak a fogyasztók az új szabályozásból. Most már az uniós országokon a sor, hogy ne késlekedjenek a jogi háttér megteremtésével.

A tagállamok egy része ugyanis csak vonakodva egyezett bele a kompromisszumba, amelynek értelmében három év alatt, fokozatosan lép életbe az olcsóbb díjtétel. Maximumárakat állapítanak meg, így az első évben a fogyasztók legfeljebb 49, a második évben 46, majd 43 eurócentet fizetnek a külföldön indított hívásért. A külföldön fogadott hívásért a telefontársaságok maximum 24, a második évben 22, majd 19 centet számíthatnak fel. A megállapodás elvileg három esztendőre szól, az EB szerint ugyanis a piac majd maga gondoskodik arról, hogy lejárta után is érvényben maradjon. Viviane Reding, az illetékes biztos nem tart attól sem, hogy az operátorok a hazai tarifa drágításával igyekeznének pótolni a kieső jövedelmet - ebben az egyre élesedő verseny akadályozza meg őket.