Megint megmérik a magyar konvergenciaprogramot

2007.02.05. 07:38
Több ponton is kételyeinek adhat hangot az Európai Bizottság a magyar konvergenciaprogramról szerdára várható értékelésében. Különösen a hosszú távú deficitcsökkentést biztosító reformok kibontakoztatására igyekszik majd rábírni a kormányt. A bizottság elismeri: a kabinet hozzáfogott a közigazgatás, az egészségügy és az oktatás rendszerének áttekintéséhez, átszabásához, de többre van szükség, hogy ne legyen ismét deficitprobléma.

Értékelést ad ki szerdán az Európai Bizottság a magyar konvergenciaprogramról, s annak megvalósíthatóságát illetően több ponton is kételyeinek ad hangot - erre lehet következtetni a több hírügynökségnek kiszivárogtatott előzetes dokumentumból. A brüsszeli testület - a többi tagországéhoz hasonlóan - most tekinti át a decemberben aktualizált programot, hogy ajánlást fogalmazzon meg a hónap végén ülésező, e folyamatban a legfelsőbb grémiumnak számító uniós pénzügyminiszterek tanácsának, az Ecofinnek.

A Bloomberghez eljuttatott anyag különösen a hosszú távú deficitcsökkentést biztosító reformok kibontakoztatására igyekszik rábírni a kormányt. A dokumentum szerint a bizottság elismeri, hogy a kabinet hozzáfogott a közigazgatás, az egészségügy és az oktatás rendszerének alapos áttekintéséhez, átszabásához, ám az eddigieknél többre van szükség ahhoz, hogy a mostani lépések kifutásával a deficitprobléma ne merüljön ismét föl. Kivétel nélkül konkretizálni és teljes egészében meg kell valósítani azokat a hazánk előtt álló reformintézkedéseket, amelyek a 2008-ig ható kiadáskurtítást eredményező lépéseket hivatottak felváltani. A bizottság vélhetően óva int a fiskális lazítástól, a kiadások növelésétől a 2010-es választásokhoz közeledve.

A fentieken túl a vártnál kisebb gazdasági bővülés is okozhat kellemetlen meglepetést a kormányzatnak, különösen 2008 után - figyelmeztet a bizottság. A kabinet 2009-re 4,1 százalékkal számol, ám ezt a jelek szerint nem osztja Brüsszel. A felvázolt deficitpálya teljesíthetősége mindenesetre 2008-ig biztosítottnak látszik a testület szerint, ám a hiány további alakulását illetően aggodalmát fejezheti ki Brüsszel. Ahhoz, hogy 2009-re a GDP-arányos hiány valóban a 3,2 százalék vagy az alatti legyen, addicionális intézkedésekre lehet szükség.

Immár a jelzett államadósságszintet illetően is szkeptikus lehet a bizottság. Nemcsak a kormány által becsültnél lehet magasabb, de a 60 százalékos referenciaérték felett levő GDP-arányos ráta sem csökken megfelelően. És bár a limit feletti értékkel is be lehet kerülni az eurózónába, ám ehhez az kell, hogy az államadósság hitelesen csökkenő pályára álljon.