Bűnözéshez használjon eurót

Svájci felmérések szerint 2006 végén az euró megelőzte a dollárt, legalábbis a készpénzforgalomban betöltött szerepe szempontjából. Akkor már 800 milliárd dollárnyi euró és csak 759 milliárd dollár volt forgalomban – mondta a közgazdasági társaság pénteki konferenciáján Losonczi Miklós, a Széchenyi István Egyetem oktatója. Az eurónak ez a "diadala" – amelyet az árfolyamok változása valószínűleg tovább fokozott az elmúlt évben – azonban kétes dicsőség az egyetemi szakember szerint.

Az euró legnagyobb címlete ugyanis a feltehetően presztízsokokból bevezetett, a legális, normális hétköznapi készpénzforgalomban nemigen használt 500-as. Ezzel szemben az amerikai dollárból Nixon elnöksége óta nincs forgalomban 100-asnál nagyobb címlet. Ez az amerikai döntés annak idején a feketegazdaság és a bűnözés visszaszorítását szolgálta, hiszen az illegális és féllegális ügyleteket jellemzően készpénzben bonyolították le. A nagyértékű euró megjelenésével a bűnszervezetek és a nagy összegű bűncselekmények elkövetői így mindinkább a közös európai pénzben bonyolítják le az ügyleteiket, hiszen ez technikailag könnyebben, nyolcadannyi pénzmennyiséggel megoldható.

Egykor erőt adott a dollárnak

Az euró megjelenése az ezredfordulón – 1999-ben számlapénzként, 2002-ben készpénzként – még erősítette a dollárt, több ok miatt is, idézte fel a közös európai pénz világgazdasági hatását Losonczi. Egyfelől azért, mert az eurót bevezető országokban a feketegazdaságban keletkezett jövedelmeket az áttéréskor a nemzeti valutáról először dollárra váltották át, majd – hogy kerüljék a feltűnést – arról konvertálták a következő években euróra.

Másfelől az eurózóna valutáit, főleg a német márkát, előszeretettel használták Kelet-Európában, ahol – például egyes jugoszláv utódállamokban – hivatalos fizetőeszköznek is számított. Amikor ebben a térségben is megkezdődött a felkészülés az euró nyugat-európai bevezetésére, a gazdasági szereplők kezében lévő, euróba olvadó valutát dollárba váltották át, mert azt érezték biztosabbnak.

Most gyengíti

Mostanra azonban megfordult a helyzet: egyre több jegybank az eurót választja, mint tartalékvalutát a dollárral szemben. Az amerikai gazdaság állapotát látva ez nem meglepő, de van ebben egy csapdahelyzet: ha abbamaradnak a dollárvásárlások, már önmagában ez is tovább gyengíti a dollárt, figyelmeztetett Losonczi, aki szerint ezért is tartózkodnak a jegybankok attól, hogy tömegesen adják el a dollárt.

A nemzetközi devizatartalékokban így az euró aránya 1998 és 2006 között 18-ról 25 százalékra nőtt, miközben a dolláré 71-ről 66 százalékra csökkent. Az amerikai deviza azonban még így is túlsúlyban van egyes jegybankok tartalékában, aminek a dollár további gyengülése esetén súlyos következményei lehetnek. Kínában már készültek is számítások, hogy a GDP hány százalékát veszi el a dollár 1 százalékos gyengülése.

Van még hová fejlődnie

Hasonló helyzet figyelhető meg az állampapírok piacán is, 2005-ben 5970 milliárd dollárnyi euróban jegyzett, és csak 5730 milliárd dollárnyi dollárban jegyzett állampapírt tartottak nyilván. A részvények és a vállalati kötvények piacán viszont még megmaradt a dollár dominanciája: a vállalati kötvényekből 18 150 milliárd dollárnyi dollárban tartanak nyilván, és csak 6000 milliárd dollárnyit euróban, míg a részvénypiacokon 17 000 dollár volt a dollárban, és csak 6000 milliárd dollár az euróban jegyzett kapitalizáció értéke. A devizapiacokon még nagyobb az amerikai fölény, a koncerziók 90 százaléka dollárban történt.

Ezzel együtt a reálgazdasági folyamatok azt valószínűsítik, hogy a következő években tovább nő az euró világgazdasági szerepe. A monetáris uniós és az USA GDP-je nagyjából azonos, de az eurózóna jelenleg is bővül – bár igazi nagy lökést a britek csatlakozása jelentene –, számottevő a spontán euroizáció (példa erre Montenegró és Koszovó, amely a függetlenné válással az eurót vezette, vezeti be hivatalos fizetőeszközként).

Ugyanakkor a monetáris uniót is gyengítik belső feszültségek, hiszen az euró erősödése például nem érdeke Francia- és Olaszországnak, jó ugyanakkor a németeknek és a hollandoknak. Az országok közötti szembenállás megjelenhet a fizetési mérleg deficitjével küzdők és a többletet felhalmozók között is.