Melltartó vs demokrácia

Bajba kerülhet a méregdrága női alsóneműt gyártó Triumph, mivel Nagy-Britanniában komoly kampány kezdődik ellene burmai befektetései miatt.

A délkelet-ázsiai államot irányító katonai junta bánatára az ország messze leghíresebb embere a Nobel-díjas Aung San Suu Kyi, akit hat éven keresztül házi őrizetben tartotta diktatúra és akinek ma is korlátozzák a szabadságjogait. Myanmarban a munkakörülmények is legendásan borzasztóak, amit több nemzetközi szervezet számtalan alkalommal a világ elé tárt már.

Push-uppal az önkény ellen

A melltartóbojkott szervezői a "Support Breasts - not Dictators" szlogennel futtatják kampányukat. (Ha lehetne mellet támogatni, akkor úgy fordítanánk, hogy 'támogasd a melleket ne a diktátorokat', de nem lehet, ezért nem fordítjuk le sehogy.) A plakátokon egy szögesdrótból font melltartó látható. Az akció arról próbálja meggyőzni a brit fogyasztókat, hogy addig ne vásároljanak Triumph terméket, ameddig a vállalat be nem zárja burmai üzemét.

Sokan retiráltak

A jogvédők kampánya egyáltalán nem esélytelen, hiszen az elmúlt évtizedben olyan világcégek, mint a Coca Cola, a Levi Strauss, az Apple és a Reebok hagyták el az országot a morális nyomásgyakorlástól megtörve.

Rossz felé terjeszkedtek

A Burma Campaign nevű csoport szerint a Triumph - a német-svájci cég 30 ezer alkalmazottal tavaly 1,6 milliárd dolláros forgalmat produkált - 1996-ban alapította myanmari leányvállalatát ás a rákövetkező év áprilisában nyitotta meg üzemét. A cég az üggyel kapcsolatban nem volt hajlandó nyilatkozni.

Európa még nem tilt, Amerika határozott

A rezsim hivatalos statisztikái szerint Burmába 1998 és 2001 augusztusa között 7,4 milliárd dollárnyi külföldi befektetés érkezett, ebből tavaly 152,8 millió dollár.

Clinton elnök 1997-ben szövetségi rendeletben tiltotta meg, hogy amerikai cégek pénzt fektessenek be Burmában. Az USA több államában és városában él olyan helyei rendelet, mely szerint a helyhatóság nem köt üzletet olyan céggel, amely Burmában bizniszel. Európában nincs kifejezett törvényi tiltás, de egyre több ország javasolja, hogy a cégek ne üzleteljenek az elnyomó diktatúrával.