Ferenc, Olívia
-2 °C
4 °C

Búzaháború Varsó és Brüsszel között

2004.05.18. 09:14
Az áremelkedés megakadályozására Varsó piacra dobna 300 ezer tonna búzát a tartalékból: a döntés azonban május elseje óta Brüsszel kezében van, ahol nem engedélyezik a lépést.
Megkapta az első pofont Lengyelország az Európai Unióban: Brüsszel várhatóan nem engedélyezi Varsónak, hogy az árak féken tartása érdekében 300 ezer tonna búzát dobjon piacra. A lengyeleknek rá kellett döbbenniük, hogy május elseje után ilyen helyzetekben a döntés joga Brüsszel kezében van. A búza-, a gyümölcs-, a tej- és a hústermékek piacát szakemberekből álló brüsszeli bizottság menedzseli, a beavatkozásról szóló döntés nem tartozik a tagországok hatáskörébe. A 300 ezer tonnás búzatartalék piacra dobásának meggátolása sajtóértékelések szerint hidegzuhanyként hat, s "ráébreszti Varsót a rideg valóságra".

Brüsszel nemet mond - A lengyelek nem vihetnek piacra ilyen hatalmas búzamennyiséget. Tény, hogy a csatlakozást követően Lengyelországban emelkedett a búza ára, ám ez önmagában még nem szolgáltat okot ekkora árutömeg értékesítéséhez - nyilatkozta az EU egyik szóvivője. Márpedig Varsó napok óta tervezi a gabonapiaci beavatkozást, ám mivel Brüsszel további információkat kért, egyelőre leállította a folyamatot.

Az Európai Bizottság szerint Lengyelország semmiképpen nem foganatosíthat egyoldalú intézkedést. - A helyzetet egyelőre nem sikerült rendezni - nyilatkozta egy magas beosztású tisztviselő, hozzátéve: a búzaügyi bizottság további tanácskozásokat követően dönt az ügyben.

A többi országot is érintené

Megfigyelők szerint kicsi a valószínűsége annak, hogy Brüsszel jóváhagyja ekkora búzamennyiség értékesítését, s az elutasító döntés indokolásában valószínűleg arra hivatkoznak majd, hogy a tervezett piaci művelet kihatással lenne a többi tagország piaci helyzetére. Lengyelországban a 40 milliós lakosságnak mintegy ötöde az agráriumban dolgozik, kiterjedt mezőgazdaságával az új csatlakozók legnagyobbika lett Európa új "hátsó udvara". A búzakonfliktus az első jele annak, hogy az új tagok és az EU mezőgazdasági politikájának érdekei nem lesznek egyszerűen összeegyeztethetők.