Miklós
-7 °C
2 °C

Montenegró egy aranybánya

2006.09.12. 07:46
Vonzó lehet az utoljára függetlenné vált volt jugoszláv tagköztársaság a magyar befektetők számára. Megteremtették a gazdasági reformok alapjait, a nagyobb magyar vállalkozások már megjelentek az országban, és jó is a hírük. A kezdődő privatizáció akár a kisebb cégeknek is vonzó lehet, hiszen már 10 euróval (2650 forinttal) lehet társaságot alapítani az országban.

Megteremtette a mélyreható gazdasági reformok lehetőségét a vasárnap tartott montenegrói parlamenti választás, amelyen fölényes győzelmet aratott a függetlenség kivívásában kulcsszerepet játszott Milo Dukanović miniszterelnök. Az egykori jugoszláv tagköztársaságot elnökként vagy kormányfőként tizenöt éve irányító Dukanović első nyilatkozataiban hangsúlyozta: mindent megtesz az európai uniós követelmények teljesítése és a külföldi beruházók védelme érdekében.

A nyugati támogatás mindig is fontos volt a 44 éves politikus számára, és elemzők a mostani választási sikert is jelentős részben azzal magyarázzák, hogy a függetlenség június 3-i deklarálása után az ENSZ sietett elismerni az új államot, az EU pedig hasonló gyorsasággal ígéretet tett a Szerbiától független és így remélhetőleg gyorsabb csatlakozási tárgyalásokra.

Jó a hírünk

Magyarország és a magyar tőke megítélése nagyon jó Montenegróban, a hazai vállalkozásoknak érdemes továbbra is aktívan keresniük az üzleti lehetőségeket – szögezte le a Világgazdaságnak Bakó Tamás belgrádi külgazdasági szakdiplomata. Emlékeztetett arra, hogy több magyar cég befektetőként már megvetette a lábát, van olyan társaság, amely privatizációs tenderen indult jó esélyekkel, van, amely kötött segélyhiteles konstrukcióban épít a függetlenné vált országban, és vannak exportőrök is.

A jelen lehetőségei közé tartoznak a privatizációs tenderkiírások, a beindult hatalmas közmunkák, a jövőben pedig – az előbbiek folytatódása mellett – prognosztizálhatóan komoly érdeklődés irányul az ingatlan- és idegenforgalmi ágazatokbeli üzletek-ügyletek iránt. Bakó szerint ugyanis az a figyelem, amely az elmúlt években a magyarok részéről megnyilvánult például Horvátország iránt, áttevődik Montenegróra. Mindezt elősegíti az a respekt, amelyet a magyarok ott kivívtak, s az is, hogy mostanra rendszeres légi összeköttetés van a két főváros között – emlékeztetett Bakó Tamás.

A nagyok már ott vannak

Jelentős magyar cégek váltak a montenegrói gazdasági élet szereplőivé az elmúlt években. Ilyen a Magyar Telekom, amely 114 millió euróért a Telekom Montenegro 51,12 százalékos tulajdonosa lett; az OTP, amely 105 millió euróért szerzi meg a CKB kereskedelmi bankot (amelynek hivatalosan 45 százalékos piaci részesedése van, nem hivatalosan kétharmados); a Hunguest Hotels Rt., amely 10-15 millió euró értékben vett és fejleszt a tengerparton szállodákat. Fontos szereplő a Mal Rt. is, amely bányászati koncessziót igyekszik szerezni, könynyítendő az évek óta jelentős bauxitimportját.

A napokban jelentették be: akár a kétmilliárd eurót is elérheti a TriGránit tervezett idegenforgalmi zöldmezős projektje (ez nagyobb összeg, mint Montenegró egyévnyi GDP-je). Predrag Nemezic montenegrói idegenforgalmi miniszter szerint a projekt célja az lenne, hogy Ulcinjtól délre, Budva környékén óriási turisztikai szállás-szálloda komplexumot létesítenek; ennek köszönhetően kilenc hónapra lehetne kitolni az ottani idegenforgalmi szezon hosszát.

A Világgazdaság értesülései szerint egyébként Demján Sándor cége más területeken is érdeklődik Montenegróban. Nem hivatalos hírek szerint a kötött segélyhitelezés következő projektjeit már az ő cégük valósítja meg. A TriGránit egyébként Szerbiában is aktív: nemrég nyert el egy 200 millió euró értékű belgrádi pályaudvar-fejlesztési projektet, valamint egy 128 ezer négyzetméteres bevásárlókomplexumot is tervez a szerb fővárosban.

Privatizáció és fejlődés

Mindenképpen érdemes a nagyoknak és a kisebbeknek is próbálkozniuk – ez nem is kerül sokba, hiszen egy kft. minimális alaptőkéje csak tíz euró, s öszszességében 600-700 euróért már be lehet indítani korlátolt felelősségű társaságot. Ezt már Bakó Tamás hangoztatta, hozzátéve: érdemes figyelni a privatizációs kiírásokat, a közbeszerzési pályázatokat, amelyek online is hozzáférhetők, de a belgrádi magyar külgazdasági iroda is kész segíteni az érdeklődőknek.

A gazdasági környezet meglehetősen vonzó: a fizetőeszköz az euró, s habár Montenegró nem tagja az EU-nak, igyekszik betartani az euró bevezetésének maastrichti kritériumait. A függetlenné válás után magasrepülésbe kezdett a tőzsde, s az sem elhanyagolható szempont, hogy még mindig viszonylag olcsó a munkaerő. Mint a tervezett magyar beruházások is jelzik, óriási pezsgés indult meg az idegenforgalmi és az ingatlanszektorban. Mindez azt valószínűsíti, hogy hihetetlen ütemű fejlődés elé néz a Horvátország és Albánia közé beékelődött tengerparti köztársaság.