Vilma
-7 °C
4 °C

A devizahitel lehet Kelet-Európa veszte

2006.07.06. 07:47
A devizahitelek térnyerése növelheti az uniós csatlakozásra váró kelet-európai országok pénzügyi sebezhetőségét – mutat rá az ECB jelentése, amely a régió országait elemezve az 1997-es ázsiai válsággal von párhuzamot.

Egyre jobban duzzad a háztartások és a vállalatok devizaadóssága az európai uniós tagságra váró kelet-európai országokban, ami fokozza az egész régió pénzügyi sebezhetőségét – derül ki az Európai Központi Bank (ECB) által közzétett szakértői jelentésből. Az ECB a két 2007-es csatlakozást tervező ország, Románia és Bulgária mellett Horvátország és Törökország hitelpiacát vizsgálta.

Növekvő veszélyek

Nálunk sem jobb a helyzet
Magyarországon is egyre jelentősebb arányt képviselnek az árfolyamkockázatokkal szemben nem fedezett banki devizahitelek mind a lakossági, mind a vállalati adósságon belül – tett szóvá a jegybank monetáris tanácsa már több alkalommal, legutóbb áprilisban. A háztartási hitelezésben rendkívül aktív pénzügyi vállalkozásokra szintén a devizahitelezés a jellemző, ezért a pénzügyi közvetítőrendszer szempontjából az MT szerint ez a folyamat tekinthető a legfőbb kockázati tényezőnek.

A pénzügyi válságok kockázatának növekedését az utóbbi két hónap eseményei is bizonyították, a kelet-európai feltörekvő piacokat ugyanis kifejezetten érzékenyen érintette, hogy a nemzetközi befektetők újraértékelték regionális invesztícióikat az amerikai, illetve az eurózóna-beli kamatemelések nyomán. Leginkább a török piacokon látszott meg a tőkekivonás, a török líra ugyanis április vége és június eleje között 25 százalékot vesztett az értékéből az euróval szemben.

Az alacsony kamatok által ösztönzött eladósodás a külföldi devizákban mind a hitelezőket, mind az adósokat kiteszi az árfolyamváltozás kockázatának, egy esetleges leértékelődés pedig könnyen csődhullámot indíthat el az érintett országban. A jelentés rámutat, hogy hasonló okai voltak a kilenc évvel ezelőtti ázsiai válságnak is.

Minden második kölcsön devizás

Bár a szakértők nem próbálják meg hasonló krízis kelet-európai valószínűségét megjósolni, utalnak rá, hogy az ECB valósnak tartja az ebből adódó veszélyt. A helyi jegybankoknak nem sikerült visszaszorítaniuk a külföldi devizában való eladósodást, márpedig a devizahitelek Bulgáriában és Romániában már megközelítőleg a teljes hitelállomány felét teszik ki.

A jelentés a válság egyik országról a másikra való átterjedésének lehetőségére is kitér. Az ECB sterint minden bizonnyal a piaci részesedésért küzdő külföldi bankok térnyerésének is köszönhető a regionális hitelpiacok dinamikus növekedése, ami növeli a bankválság kockázatát.

A szakértők szerint elsősorban Románia esetében jelent kiemelkedő veszélyt a pénzügyi stabilitásra a hitelbővülés. Törökországban, noha az jelentős fejlődésen ment át, az egyebek között a folyó fizetési mérleget is megterhelő tendencia továbbra is komoly kihívás a hatóságoknak.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Utazás aggodalom nélkül?

Utazása előtt sose feledkezzen el utasbiztosításáról!