Terjedőben a diplomagyárak

2004.06.29. 08:23
A határokon átívelő oktatási szolgáltatásokat nyújtó intézményeket a minőségromlás veszélyeire hívja fel az OECD, a világszervezet szerint az a kívánatos, ha a magas színvonalú intézményekbe a hallgatók utaznak.
A felsőfokú képzés minőségének szavatolását és a tisztességes kereskedelem feltételeinek megőrzését egyaránt ajánlja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a határokon átnyúló oktatási szolgáltatások gyors terjedését látva. Az oktatási tevékenység a folyó világkereskedelmi tárgyalásokon is napirenden van, mégpedig a GATS rövidítéssel (General Agreement on Trade Services) jelölt fejezet keretében. Néhány tagállam ugyanakkor vitatja, hogy az oktatás bevonható-e egyáltalán a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) által felügyelt szabályozási mechanizmusba, főleg akkor, ha a felsőfokú képzést közszolgáltatásként, nem nyereségorientált alapon látják el.

A jelenséget elemezve az OECD rámutat, hogy poszt és szekunder oktatás nemzetközi mobilitása három síkon - diákok, intézmények és programok vándorlása szintjén - zajlik. Ez utóbbi két forma most van felfutóban, terjedésük számára a korszerű kommunikációs technológiák nyitnak tág teret.

Silány intézmények

Az OECD-tanulmány a határokon átívelő oktatási szolgáltatásokat nyújtó intézményeket és az azt igénybe vevő személyeket egyaránt óvja a minőségromlástól. A diákoknak természetesen nem mindegy, hogy milyen ismeretekre tesznek szert, a szolgáltatást nyújtó ország pedig az egész oktatási rendszerének megítélését kockáztatja egy-egy intézmény silány teljesítménye miatt. A szervezet különösen óv a "diplomagyárak" ("graduation mills") és a gyenge színvonalú tudományos minősítés ("accreditation mills") terjedésétől.

Az a jó, ha a hallgató utazik

A minőségvesztés kockázata általában csekély ott, ahol az oktatás mobilitása a hallgató külföldön való tanulásában nyilvánul meg. Az intézmények és a programok mobilitása esetén azonban a veszély egyáltalán nem elhanyagolható. A kockázatok ellensúlyozására az OECD-tanulmány szerzői azt ajánlják, hogy a tagállamok tegyék a kvalifikációt nemzetközileg is könnyen érthetővé és áttekinthetővé, a nemzeti minősítő és akkreditációs szervezetek pedig erősítsék meg az államközi együttműködést és koordinációt. A minőség feletti őrködést a szerzők már csak azért is ajánlják, mert az utóbbi 20 évben megduplázódott az OECD-tagállamokban a külföldi hallgatók sokasága, és a pályázók (főleg az ázsiaiak) száma gyorsabban növekszik, mint a helyek száma.