Drága Írország

A vásárlóerő-paritáson alapuló kutatás szerint Írország 1995-ben még csak a nyolcadik, 1999-ben pedig a negyedik legdrágább ország volt a valutaunió 12 tagállama között. Ezzel szemben 2002 februárjára a szigetországban már a második legmagasabbak a megélhetés költségei, így Írországon kívül egyedül Finnországban drágább az élet az eurót használó országok közül.

Míg 1999-ben Írország valamivel olcsóbb hely volt Franciaországnál és Németországnál, addig most az eurózóna két nagy tagállamában kerül kevesebbe a megélhetés. Azonban a valutaunión kívüli EU-tagoknál, Nagy-Britanniában, Dániában és Svédországban még mindig magasabbak a létfenntartás költségei, mint Írországban.

Növekedés, infláció, a verseny hiánya

A The Irish Times által ismertetett elemzés szerint az erőteljes ír gazdasági növekedés, illetve annak az inflációra mért hatása az oka annak, hogy Írország egyre drágább hellyé változott.

Azonban ez nem ad teljes körű magyarázatot az árak viszonylag jelentős megugrására, ugyanis a tanulmány készítői rámutatnak a szolgáltatóipar számos területén tapasztalható alacsony színtű versenyből és a kiskereskedelmi szektor struktúrájából fakadó tényezőkre, de megemlítik a közvetett adók és a szállítás költségeinek magasabb szintjét is.

Az euró és a fogorvosok

A jelentés második része az euró bevezetésekor tapasztalt áremelésekkel foglakozik. Eszerint néhány szektorban a vártnál nagyobb mértékű áremelésekre került sor az euróátállás ideje alatt: különösen az orvosok, a fogorvosok, az optikusok, a fodrászok, a mozik, az éttermek és a sörözők emelték szokatlanul erőteljesen tarifáikat, valamint a gyógyszerek és szervezett társasutazások árai is jelentősen megugrottak.