Húsz évig tartó amerikai megszállás?
Az iraki háború közvetlen és közvetett költségei az időtartamtól és az utána következő fejleményektől függően 99 milliárd és 1924 milliárd dollár között lehetnek a londoni Euromoney gazdaságpolitika magazin által összeállított elemzői vélemények szerint.
A gyors és kedvező eredményű háború miatt gyorsan zuhanó olaj ugyanakkor 40 milliárd dollárral, a további kedvező makrogazdasági hatások összessége még 17 milliárd dollárral csökkentheti az amerikai gazdaságra rakódó terheket - ez adja ki a legkedvezőbb esetre számolt 99 milliárd dolláros összköltséget.
Az amerikai GDP ötödére is rúghat
A legrosszabb, hosszú háborúval és nehezen kezelhető következményekkel számoló változat szerint a közvetlen hadműveleti költség 140 milliárd dollárba, a megszállás és a békefenntartás 500 milliárd, az újjáépítés 105 milliárd, a humanitárius segítség 10 milliárd dollárba kerülhet. Az egekbe szökő olajárak 778 milliárd, a járulékos makrohatások 391 milliárd dollárral növelnék az amerikai gazdaság terheit. Ez együtt 1924 milliárd dolláros - az éves amerikai hazai össztermék értékének csaknem 20 százalékát kitevő - hosszú távú összköltséget jelentene.
Akár húsz évig?
A kutatók szerint főleg a háború utáni rendezés bizonyulhat nehéznek. Az elemzés szerint nehezen elképzelhető, hogy a sikeres békefenntartást meg lehet oldani öt évnél rövidebb katonai megszállással, de ez könnyen eltarthat húsz évig is.
Nem áll jól az amerikai gazdaság
A Euromoney által megszóltatott londoni elemzők szerint az amerikai gazdaság makrohelyzete most jelentősen rosszabb, mint az első öbölháborúban volt. A folyómérleg hiánya a GDP-érték 5 százalékához közelít az 1990-es 2 százalék helyett. A dollár az előző öbölháború idején viszonylag stabil időszak közepén járt, és jóllehet a konfliktus kitörése után gyengült valamit, később visszaerősödött. Most azonban az amerikai valuta meredek értékvesztéssel jellemzett időszak közepén jár; az elmúlt 12 hónapban 13 százalékot vesztett külső értékéből, és ez a folyamat a legutóbbi hetekben csak gyorsult - áll a Euromoney elemzésében.
Reagani méretű államadósság fenyeget?
A UBS Warburg elemzője a lapnak azt mondta: a megnövekedett védelmi kiadások nem egyedül okozzák ugyan az amerikai költségvetési helyzet romlását, de - jóllehet jelenleg a következő két évre 3-4 százalékos GDP-arányos költségvetési hiányról szóló előrejelzés van érvényben - könnyen elképzelhető olyan mélységű deficit, amilyenbe Ronald Reagan süllyesztette az amerikai költségvetést. Reagan több államadósságot halmozott fel, mint előtte az összes elnök George Washingtontól Jimmy Carterig - mondta az elemző.
