Hogyan reformáljuk meg az európai borpiacot?

Az Európai Bizottság a túltermelés miatt szeretné megreformálni az európai borpiacot. Évente félmilliárd eurót költenek az EU-ban a felesleges borkészletek megsemmisítésére, tárolására és lepárlására. A bizottság szerint az Unió évi 1,3 milliárd eurós borpiaci támogatását értelmesebben is fel lehetne használni. Ezenkívül a tengerentúli borok egyre erősebb konkurenciája miatt is versenyképesebbé kell tenni az európai borokat. Javaslatuk szerint egyszerűbb címkézést kellene bevezetni, az olcsóbb boroknál például földrajzi eredet nélkül is meg lehetne jelölni a bor fajtáját.

A bizottság szerint meglévő 3,4 millió hektár szőlőből 400 ezer hektárt be kell szántani öt éven belül.

Kétlépcsős reform

A kivágással kapcsolatos bizottsági javaslatok "európai áldozatot" jelentenek, amelyek az egyre növekvő globalizáció mellett nem fognak hozzájárulni a közösségi piac egyensúlyának helyreállításához - szögezi le ezzel szemben az európai parlamenti jelentéstervezet, melyet Katerina Batzeli görög szocialista jegyez.

A dokumentum szerint a Bizottság megközelítése bizonytalanságot idéz elő, mivel olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyeket vagy lehetetlen végrehajtani, vagy a végrehajtásukra vonatkozóan említett objektív kritériumok sokkal inkább olyan megoldásoknak engednek teret, amelyek a tagállamok és a Bizottság között létrejövő kétoldalú megállapodások révén érhetők el, nem pedig az egységes reformhoz szükséges átfogó, integrált és hatékony álláspontok elfogadásán keresztül.

A tervezet úgy véli: az "Újvilág" agresszív kereskedelmi politikájára alkalmazott határozatlan megközelítés helyett ésszerű, valós és fejlődésorientált megközelítésre van szükség a borágazat közös piacszervezésének reformjával kapcsolatban.

Közösség és régiók

A reformnak erősítenie kell a piac egyensúlyát szolgáló intézkedések, a strukturális intervenciók, valamint a borok címkézésére és osztályozására vonatkozó szabályok egységes jellegét, de tiszteletben kell tartania a nemzeti és regionális sajátságokat. A jelentéstervezet szerint a reformot két szakaszban kell végrehajtani. Az első fázisban (2008-2011 között) a cél a piac kiegyensúlyozása, átszervezése és átláthatóságának fokozása, a termelők és a borvidékek megerősítése, fokozatosan elfogadott intézkedésekkel és az európai borágazatnak a piacok agresszívebb megnyitására való felkészítésével.

A második szakaszban (2012-2015 között) a közösségi politikák a nemzeti vagy regionális jellegű intézkedésekre tudnak összpontosítani. Törekedni kell arra is, hogy megőrizzék az olyan általános intézkedések tisztán közösségi jellegét, mint a címkézés, a borászati eljárások, a bor népszerűsítését szolgáló általános programok és az EU nemzetközi megállapodásaival kapcsolatos kérdések.

A Katerina Batzeli azt is javasolja, hogy a jelenlegi négy lepárlási intézkedést egyetlen kötelező erejű lepárlási intézkedéssé alakítsák, ami biztonsági hálóként működne, és a reform első szakaszától kezdődően lehetővé tenné a piac fokozatos átszervezését, ám környezetvédelmi és minőségi célkitűzéseket is szolgálna.