Takarékosság helyett gazdaságösztönzés

A német kormány - rácáfolva a drasztikus deficitcsökkentési várakozásokra - a személyi jövedelemadó eredetileg csak 2005-re tervezett mérséklését állította jövő évi költségvetési tervezetének középpontjába. A fogyasztás élénkítését szolgáló intézkedés 15,6 milliárd eurót hagy az emberek zsebében, feltéve persze, hogy sikerül megállapodni a finanszírozáshoz szükséges kiadáscsökkentésről, így egyes juttatások - például a lakásépítési és az ingázóknak járó támogatás - megnyirbálásáról. A parlament előtt lévő költségvetési tervezet 29 milliárd eurós hiánnyal számol jövőre, ami 9 milliárddal kisebb az idén várható deficitnél. A német államháztartási (áht) hiány tavaly 0,5 százalékponttal túllépte a valutauniós stabilitási paktumban foglalt 3 százalékos GDP-arányos hiányt és idén még nagyobb, 3,8 százalékos deficit várható. Hans Eichel pénzügyminiszter szerint jövőre a hiány 3 százalékra csökkenhet, ha bejön a 2 százalékos GDP-növekedési prognózis. Ez utóbbira azonban még ő sem merne mérget venni.

Franciaország meg sem próbálja

Franciaország az EU brüsszeli bizottságának felszólításai ellenére meg sem kísérli, hogy az ez évre várt 4 százalékról jövőre 3-ra szorítsa le a deficitet. A költségvetési tervezet 55,5 milliárd eurós, a GDP 3,6 százalékának megfelelő áht-hiányt irányoz elő, 1,7 százalékos GDP-növekedésre alapozva, amit független közgazdászok korrektnek tartanak. A kormány az erőteljesebb deficitcsökkentés helyett adókedvezményekkel akarja ösztönözni az állásteremtést, továbbá a 2002-ben indult program utolsó fázisaként 3 százalékkal csökkenti a jövedelemadókat. Az állami kiadások ugyanakkor reálértékben nem emelkednek, így a GDP-hez viszonyított arányuk 53,9 százalékra csökken az idei 54,3-ről.

Olaszország: 2,2 százalékos hiány

Az olasz kormány tervezete jövőre nettó 11 milliárd euróval javítaná a költségvetés helyzetét, így a hiány - 1,9 százalékos növekedéssel számolva - 2,2 százalékra mérséklődik az idei 2,5-ről. Az egyik oldalon 16 milliárd euróval nő a felhasználható bevétel, ám ebből csak ötmilliárdot tesznek ki a kiadáscsökkentések, a fennmaradó összeg a Brüsszel által várt strukturális módosítások helyett egyszeri intézkedésekből származik, így az adóamnesztiából, valamint az állami vagyonok eladásából és visszalízingeléséből. A másik oldalon ötmilliárd eurót szánnak infrastrukturális munkákra, és a technológiai újításba invesztáló cégek támogatására, valamint arra, hogy ezer-ezer euróval támogassák a második gyermeket vállaló családokat. A költségvetésnek része a hivatalosan még nem elfogadott nyugdíjreform is, amely szerint a nőknél 60, a férfiaknál 65 évre emelnék a korhatárt - jelenleg 35 szolgálati év után már 57 évesen nyugdíjba lehet vonulni -, s amely ellen a szakszervezetek általános figyelmeztető sztrájkot hirdettek október 24-ére.