Délibáb vagy tényleges áremelkedés?

A valutaunió 12 tagállamában élő polgárok 68,5 százaléka gondolja azt, hogy a közös európai valuta bevezetése általános áremelkedést okozott. A legnagyobb arányban a spanyolok (80 százalék), a legkisebb mértékben pedig az osztrákok (41 százalék) vélik úgy, hogy az euró drágulást eredményezett.

Németországban, ahol az euró bevezetését követő áremelések különösen nagy felzúdulást okoztak, a megkérdezettek 75 százaléka van azon az állásponton, hogy felkerekítették az árakat.

Az eurózóna lakosainak túlnyomó többsége (84 százalék) szerint a pénzcsere keretében leginkább a kávézók és az éttermek emelték áraikat.

Délibáb vagy tényleges áremelkedés?

Az európai fogyasztóvédő szervezetek szövetsége áttekintette az egyes üzletfajtáknál - mint például a kávézók, pékségek - szerte az eurózónában felpanaszolt áremeléseket. A szervezet szóvivője szerint nem fogyasztói túlzásokról, hanem valódi tényekről van szó - írja a Financial Times.

Az Európai Bizottság szerint azonban nem lehet megállapítani, hogy vajon a bizonyos területeken bekövetkezett drágulásért valóban az euró bevezetése tehető-e felelőssé.

A brüsszeli testület felhívja a figyelmet, hogy az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak az előzetes adatai szerint májusban 2 százalékosra csökkent az eurózóna inflációja az áprilisi 2,4 százalékról.

Paradicsom kontra mosógép

A Bizottság szóvivője szerint a hivatalos statisztikai adatok és a fogyasztók általános áremelkedést valószínűsítő véleménye közötti eltérést az okozza, hogy az emberek jobban figyelik egy csésze kávé árát, mint a ritkábban vásárolt, fontosabb fogyasztási cikkekét.

Például Németországban az elmúlt egy évben jelentősen nőtt a paradicsom ára, azonban ennek kevés hatása volt a pénzromlásra, mivel ez az árucikk az infláció kiszámításához használt fogyasztói kosárnak csak 0,1 százalékát teszi ki.