A biztos hétfőn este találkozott az Európai Parlament külügyi bizottságával. A Bizottság másfél hónap múlva adja ki a jelentést az országok csatlakozási előkészületeinek legújabb fejleményeiről. Elképzelhető, hogy a jelentés egyéves halasztás javasol, ha a csatlakozási előkészületek - olyan kulcsterületeken, mint a korrupció elleni harc és a bíróságok reformja - nem éri el a megfelelő mértéket.
Nem teljes jogú tagság
A biztos szerint a halasztásnál sokkal valószínűbb, hogy Brüsszel kevésbé drasztikus eszközhöz folyamodik, és az úgynevezett védelmi klauzulákat alkalmazza a májusi vagy a novemberi jelentésben. Ezek a záradékok kizárhatják Romániát és Bulgáriát egyes közösségi politikákból - abban az esetben is, ha csatlakozik a két állam.
A "bírósági és hazai ügyek" klauzula alkalmazása főleg Bulgária esetében képzelhető el, mivel - ahogy azt Rehn ki is fejtette a parlament előtt - nem jutott előre sem a bírósági rendszer reformja, sem a szervezett bűnözés és korrupció elleni harc tárgyában. Ez egyben azt is jelentheti, hogy Szófia kimaradhat az EU új rendőrségi és bűnügyi kezdeményezéséből.
Pénzügyi retorzió
A parlamenti tagok szerint a bizottság olyan új monitoringrendszert akar kidolgozni, amely abba az irányba nyomja Szófiát és Bukarestet, hogy folytassák a reformokat a csatlakozás után is. Egyes parlamenti képviselők szerint ez azt is jelentheti, hogy ha a reformok nem bizonyulnak kielégítőnek, az EU visszatarthatja a pénzügyi segítséget. A képviselők attól is tartanak, hogy ez válik a Bizottság fő stratégiájává, vagyis más esetekben is vissza akarja tartani az új csatlakozóktól az EU-s pénzeket. Persze ez csak novemberben derül ki, azt követően, hogy hivatalosan kitűzik a csatlakozási dátumot.
Általában véve úgy néz ki, Románia megelőzte Bulgáriát - már ami a csatlakozási felkészülést érinti. A románoknál eredményes a korrupció elleni harc, és a bírósági reform is előrehaladottabb állapotban van. E mellett van még mit tenni az embercsempészet és a roma kisebbség integrálása terén.