A brit javaslat sem általánosságban, sem részleteiben nem megfelelő, nem tükrözi teljes mértékben a magyar érdekeket - tolmácsolta a miniszterelnök szavait a zárt ülésről kijövő Baráth Etele európai ügyekért felelős miniszter újságírók előtt.
Kifejtette: a javaslat semmit nem mozdul el a brit visszatérítés kérdésében, a szöveg pontatlan, a Magyarországról szóló részben egészen más összegek szerepelnek, mint amit a britek a nap folyamán a sajtó számára közzétettek.
Pokorni Zoltán fideszes frakcióvezető-helyettes szerint is elfogadhatatlan a szerdán előterjesztett második brit költségvetési javaslat, mivel 750-770 milliárd forintot venne ki a magyar emberek zsebéből.
A politikus a parlamenti ülésről kilépve újságíróknak nyilatkozva elfogadhatatlannak nevezte az agrártámogatások brit átszervezési javaslatát, ami álláspontja szerint még jobban nehezítené a magyar gazdák amúgy sem rózsás helyzetét. A frakcióvezető-helyettes elfogadhatatlannak nevezte a megosztott Európa konzerválását régiekre és újakra, mert ez véleménye szerint vasfüggöny előtti helyzetet elevenítené fel.
Pokorni Zoltán azt javasolta a kormányfőnek, hogy azt a nemzeti közmegegyezést képviselje, amely kialakult az EU 2007-2013-as költségvetése ügyében. Megfogalmazása szerint ez az a ritka példa, amikor szocialista politikusok, fideszesek és liberálisok egyetértenek, ahogy a magyar nép által megválasztott európai parlamenti magyar képviselők is teszik.
Az uniós költségvetésre vonatkozó második brit javaslat legfeljebb arra jó, hogy a 10 újonnan csatlakozott ország között is feszültségeket gerjesszen, és Magyarország számára elfogadhatatlan - mondta Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője szerda este az MTI-nek.
Az 1,06-os GNI-követelés meghaladása a befizető országok irányában minden politikai és gazdasági realitást nélkülöz, és veszélyezteti az uniós költségvetés elfogadását, tehát nem szolgálja Magyarország érdekeit - fejtette ki a frakcióvezető.
Herényi Károly leszögezte: az 1,03 és 1,06 közötti GNI-sávban kell Magyarország számára a legjobb pozíciókat elérni úgy, hogy ne csökkenjenek a 10 újonnan csatlakozott ország felzárkózását elősegítő kohéziós források.
Amennyiben az Európai Unió agrártámogatási rendszerének reformja szóba kerül, akkor Magyarország érdeke, hogy az minél előbb megvalósuljon, hiszen így lenne a leggyorsabban megszüntethető az a hétéves lemaradás, amely a magyar gazdákat sújtja - mondta Herényi Károly.