Kamatot emelt az Európai Központi Bank

Az Európai Központi Bank (EKB) a csütörtöki kamatértekezletén a várakozásnak megfelelően negyed százalékponttal 2,25 százalékra emelte az irányadó, kéthetes refinanszírozási kamatminimumát. Az EKB alapkamata az utolsó csökkentés, 2003. június óta változatlan volt a csütörtöki szigorításig.

Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke októberben még úgy nyilatkozott, hogy nem kielégítő az euróövezet gazdasági növekedése, pedig a történelmileg alacsony kamatok támogatják a növekedést. Novemberben azután máshová került a hangsúly: az EKB vezetői aggódni kezdtek az energia- és nyersanyagárak ösztönözte infláció tartóssága miatt, különösen, hogy ehhez belső ösztönzés is társulni látszik: az euróövezeti pénzellátás növekedése tavaly év közepe óta gyorsul, tizenkét havi összehasonlításban 8 százalék körül állandósult, jóllehet a bank tűrésküszöbe csak 4,5 százalékos tizenkét hónapra. A gazdaság visszaesésének időszakában az EKB ezt az - alapokmánya szerint élenjáróan fontos - riadószámot hangsúlyozottan nem vette komolyan, most azonban a jelek szerint ennek is nagy szerepe volt a szigorításban.

Az utóbbi hetekben az EKB vezetői, élen az elnökkel, bankároktól szokatlan módon szinte konkrétan előre jelezték a szigorítás mértékét és időpontját, így ahhoz nem férhetett kétség. A piac így inkább arra figyel most már, vajon az EKB ciklust csinál-e az emelésből, vagy belátható időre csak egyszeri fékezés volt-e a csütörtöki döntés. Az EKB vezetői az elmúlt hetekben inkább az utóbbit valószínűsítették.

A mértékadó piacelemzők ennek ellenére vészjósló képet festettek a napokban: a Moody's azt jósolja, hogy az EKB a következő tizenkét hónapban negyedévenként negyed-negyed százalékpontos kamatemelésekkel fogja normalizálni pénzügypolitikáját. A JP Morgan nemzetközi befektetési csoport szerint a decemberre a jövő év első negyedének végére 2,5 százalékos lesz az EKB alapkamata. A JP Morgan szerint az EKB itt sem áll meg: jövő júniusra 2,75 százalékos, szeptemberre már 3,00 százalékos lesz az euróövezeti alapkamat.

A kamatemelést előzetesen a gazdaság minden résztvevője elítélte, a szakszervezetek és a vállalatok éppúgy, mint a kormányok, figyelmeztetve, hogy a szigorítás derékba törheti az igen bizonytalan fellendülést. Az euróövezetben a fogyasztói bizalom és kereslet továbbra is harmatgyenge az olcsó hitel dacára, a GDP valamelyest gyorsuló növekedését kizárólag a termelő-beruházások támogatják: éppen ezektől veheti el a kedvet a hitel drágítása. Az OECD legfrissebb figyelmeztetése szerint az EKB-nak legalább jövő szeptemberig-októberig változatlanul kellett volna hagynia az alapkamatát.